Kezdőlap heti kitekintő

    A serdülőkorról – másként

    Sandra Aamodt és Sam Wang idegtudósok elsősorban gyerekek és fiatalok agyműködését és ezzel összefüggő viselkedésüket tanulmányozta. Munkájuk során számos izgalmas kérdést érintettek. Ebből kínálunk most némi ízelítőt Olvasóinknak – ezúttal a serdülők gondolkodásával kapcsolatban.

    Forrás: Pixabay

    „Népi megfigyelés”, hogy a serdülők mintha más időzónában élnének – függetlenül a környezetüktől. Körülöttük már mindenki ébren (sőt, talpon) van, amikor ők még mindig aludnának. Ennek egyik lehetséges oka biológiai eredetű: „a melatoninszint csökkenése okozza, valamint az az időeltolódás, amely a melatonin szintjének emelkedésére, illetve csökkenésére jellemző. A melatonin az alvást előidéző hormon. Amikor beüt a pubertás korszaka az éjszakai melatoninszint meredeken zuhan, és folyamatos csökkenést mutat, ahhoz hasonlóan, ahogyan az újszülötteknél lehet tapasztalni. Lehetséges tehát, hogy a kamaszok egyszerűen kisebb mértékű és később érkező, az alváshoz vezető kémiai jeleket észlelnek, mint korábbi éveikben, ami az ágyban töltött idő meghosszabbodáshoz vezet.

    Kétségtelen, hogy ebben az életszakszban más fontos tényezők is befolyásolják az emberi életet: ekkorra már szinte felnőttként (vagyis esetünkben a felnőttek életciklusához hasonlóan) élik az életüket: egyre komolyabban „dolgoznak” az iskolában (gyakorta „túlóráznak” is egy-egy különórán vagy felvételi előkészítőn) és szórakozási szokásaik, társas élményik is sokkal inkább kezdenek hasonlítani szüleikére, mint kisebb testvéreikére. Ráadásul ebben a korszakban az újdonság varázsa is érvényesül: gyakran keresnek új kapcsolatokat és új (társas) helyzeteket – ilyenkor tehát „az agy és a környezet újszerű összjátékba kezd.”

    A fentiek a serdülők esetében gyakorta ezzel összefüggésben fokozottan érvényesül az úgynevezett szociális jetlag is (ennek során azok, akik éjjel sokáig fent vannak és nappal sokáig szeretnek aludni nehezen viselhetik, hogy a koránkelők, koránfekvők világához kell igazodniuk). Ez adhatta az ötletet azoknak a kutatóknak, akik a „klasszikus” jetlag teendőit javasolják ilyenkor is:

    • „Ha reggel felhúzzuk a redőnyt, ez aktiválja a retinában a melanopszinutakat. […] A biológiai órát a fény a napnak ebben a szakaszában arra serkenti, hogy másnap korábban ébredjen az ember.”
    • „Az esti fény másnap későbbi lefekvési időponthoz vezet. Ezt érdemes összekapcsolni az ébren maradás természetes igényével, és egyúttal jó recept a folyamatos éjjelibagoly-habitus megtartására. Ha nem is könnyű elaludni, oltsuk el a villanyt és kapcsoljuk ki a mobiltelefont!”
    • S természetesen csodákat tehet a „jetlag” ellen a tudatos mozgás és a vitaminfogyasztás is – afizikai aktivitás ugyanis segíti a tobozmirigyben a melatonin kiválasztását. Nem véletlen tehát, hogy a szakértők szerint „Egy esti futás vagy egy kis foci éppen jó lehet arra, hogy az agyat lefekvéskor elalvásra késztesse.”

     

    Forrás: Sam Wang, Sandra Aamodt: Üdvözöllek a gyereked agyában

    Előző cikk„Anya is számít, anya is ember” – interjú
    Következő cikkDigitális nyelvoktatás és nyelvtanulás az általános és középiskolákban