„A filozófia világnapját minden év novemberének harmadik csütörtökjén ünnepeljük. A világnap megünneplésének élén az UNESCO áll, azonban a filozófia mindenkié. A szervezet arra ösztönzi partnereit világszerte, hogy ezen a napon filozófiai párbeszédek, viták, konferenciák, workshopok, kulturális események és előadások szervezése révén csatlakozzanak a közös gondolkodáshoz.” Sőt, „a filozófia lehetővé teszi a szellemi áramlatok sokszínűségének felfedezését, ezáltal ösztönzi az interkulturális párbeszédet. Ráébreszti az elmét a gondolkodás gyakorlásának és a vélemények ésszerű konfrontációjának tudatára, ezáltal segít egy toleránsabb és tisztelettudóbb társadalmat építeni. Ily módon a változás szellemi feltételeinek megteremtésével segít megérteni és megválaszolni a legfontosabb aktuális kihívásokat”. De vajon mikortól, hány éves gyerekekkel érdemes mindezt elkezdeni? Jostein Gaarder, a Sofie világa című méltán népszerű könyv (különböző nyelveken több mint kétmillió példány fogyott belőle Európában!) szerzője szerint igen korán.
Hogyan is kezdődik a regény? Mi is az alaptörténete? *A Lóhere utca 3-ban lakó tizenöt éves norvég kislánynak, Sofie Amundsennek egy titokzatos levélíró váratlan és látszólagos egyszerűségükben is nehezen megválaszolható kérdéseket tesz fel. Az első kettő például úgy szól, hogy „Ki vagy te?” és „Hogyan keletkezett a világ?”. Ezekre ugyan nem csak egy gyereknek, de egy felnőttnek, sőt, alkalmasint egy felnőtt filozófusnak is nehéz lenne hitelt érdemlően válaszolnia, ám ennek ellenére is jó kiindulópontot kínálhatnak a filozófia történetének bemutatásához egy érdeklődő kezdők számára készült „levelező filozófiakurzushoz”. És mivel az olvasó szerencséjére (természetesen a szerző ravasz előrelátásának köszönhetően) Sofie kezdő is, meg érdeklődő is, így ha valaki hajlandó (többé-kevésbé Sofie szerepébe képzelve magát) némi figyelmet szentelni a kezdetben láthatatlan, majd videón és „élőben” is fel-felbukkanó tanár szórakoztató és könnyen érthető magyarázatainak, akkor a könyv végére érve a norvég kislánnyal együtt legalább hozzávetőleges fogalmakkal fog rendelkezni olyan dolgokkal kapcsolatban, mint hogy micsoda is az a racionalizmus, vagy hogy mit tanított Arisztotelész a nőkről.*
Sokak szerint a könyv (egyre bonyolultabbá váló szerkezetével) akár Nobel-díjra is esélyes volt. Legfontosabb erényének mégis azt tartják, hogy kedvet csinál a filozófiai gondolkodáshoz, felvillantja annak néhány alapkérdését is: „így aztán egyáltalán nem lehetetlen, hogy ezt elolvasva lesz, akinek kedve támad Arisztotelész vagy Berkeley kézbevételére is”.
Forrás:
- Galántai Zoltán: Regény a filozófia történetéről
- unesco.hu
