Kutatásai során Ranschburg Jenő felfigyelt arra, hogy a korábbiaktól eltérő, új módszerekkel kellene kutatni az óvodások intelligenciáját. Ezirányú gondolatait a következőképpen összegezte: „azt hiszem, az óvodáskorú gyermekek intelligenciáját az emlékezetre és más megismerési funkciókra irányuló tesztfeladványok helyett többek között érdeklődési területeivel és a hozzájuk kapcsolódó jelentési hálókkal vizsgálhatnánk.”
A korábbi kutatások ugyanis kimutatták, hogy a gyermek (akárcsak a felnőtt) azokra a tárgyakra eseményekre emlékszik a legjobban, amelyet a leginkább megszokott – és az óvodáskorban már létezik olyan ismeretanyag is ami a gyermek érdeklődésén alapul és a gyermek többé-kevésbé következetes információgyűjtő munkájának eredménye. Az információfeldolgozás módjait kutatók úgynevezett jelentési hálót szoktak készíteni, hogy az alaptudást adó fogalomhoz kapcsolt rokonfogalmakat feltérképezzék. Természetesen minél nagyobb tudással rendelkezik az egyén az alapfogalomhoz kapcsolható témakörben. annál bonyolultabb annál szövevényesebb lesz a jelentési háló is az általa „feltérképezett” témában.
Vagyis fontos figyelembe venni (egyebek mellett) az érdeklődési területet is „bekapcsolni” a vizsgálatokba. Ranschburg kutatásait egy „dinoszauruszkedvelő” kisfiú személyére irányuló kutatásokra alapozta: a kísérlet lényege az volt, hogy a négy és fél éves, őslények iránt érdeklődő gyereket először arra kérték, hogy nevezze meg az összes általa ismert dinoszauruszt. Ez az eljárás további hat alkalommal ismétlődött. Ezek során a gyerek összesen negyvenhat (!) dinoszauruszfajtát sorolt fel, amelyek közül a vizsgálat vezetője kiválasztotta azt a húszat, amit a kisfiú a legjobban ismert. (Azaz például valamennyi alkalommal legalább négyszer említette őket) és kiválasztotta a további húszat, amelyeket a gyerek csak egyszer említett. A megfigyelések során az is kiderült és igazolhatóvá vált, hogy a gyerek által jobban ismert állatok jelentési hálója is gazdagabb volt a másikénál: sokkal több volt a kapott információ (jelzők, tulajdonságok, stb.) és az ezek közötti összefüggések is.
Később a vizsgálat vezető felolvasta a jól ismert és a kevésbé ismert állatok neveit tartalmazó két listát és megkérte a gyereket, hogy idézze fel azokat, a jól ismert állatok listájáról a gyerek tízet, a kevésbé ismertekéről viszont csak ötöt tudott felsorolni. Ez az eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy az alapismeretek mértéke (vagyis az alaptudás) döntően befolyásolja az emlékezetet.
Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen témakörben végzünk emlékezetre, memóriára vonatkozó kutatásokat az óvodáskorúak körében: az sem mellékes például, hogy érdekli- e őket az adott téma és milyen előzetes tudással rendelkeznek annak kapcsán.
Forrás: Ranschburg Jenő: tehetség és alkalmazkodás
