- A gamifikáció nem azt jelenti, hogy az órákon játszunk.
Akkor mit jelent? A hétköznapi életünket is végig kíséri a gamifikáció. Amikor vásárolunk, tankolunk pontot, matricát kapunk. Amelyeket be lehet váltani, így kedvezményesen tudjunk megvásárolni a felkínált termékeket. Kupont kapunk, amellyel akciósan tudunk vásárolni. Ezek mindennapi dolgok lettek.
Ezeket visszük be a tanórára. Vagyis nem osztályzatot kapnak azonnal a tanulók, hanem pontokat, matricákat, jelvényeket, garasokat… Ezeket a meghatározott időig gyűjtik a tanulók, majd beváltják, vagyis jegyet kapnak és még esetleg előnyhöz is jutnak.
Így gamifikáció a tanulóknak és a tanárnak is egy nagy élmény. A tanulóknak azért, mert egy kis plusz munkával ki tudja javítani a rosszul sikerült feleletét, dolgozatát. A tanárnak pedig azért, mert a tanulók lelkesen jönnek be órára nem stresszelnek a dolgozatokra, illetve amikor a tanuló észre sem veszi, hogy többet dolgozik mert az előny megszerzése a célja.
Az órák bizonyos részeit, a teljes órát vagy az értékelést lehet gamifikálni. Az óráimon az értékelést játékosítom. Röpdolgozat esetén nem jegyet adok, hanem pontot, ahány százalék annyi pont. Amikor egy tanulónak nem sikerül jól a dolgozat, vagyis kevés pontot ér el, akkor plusz feladatokkal ki tudja javítani. A pontokat egy olyan felületen gyűjtöm, amelyet a tanulók megtudnak nézni, vagyis nyomon követhetik a jegyük alakulását. Fontos, hogy lássák, hogy is állnak, mennyi plusz feladatot kell még megoldaniuk. Mindig hónap végén összesítem a pontokat, amelyeket jegyekre beváltunk. Mivel a matematika elég nagy óra számú tantárgy ezért én havonta számolom össze a pontokat. (Ez változhat, mert lehet témakörönként is.)
Ami nagyon tetszik még a tanulóknak, hogy a havi munkájuk után nem csak egy jó jegyet, hanem még előnyhöz is juthatnak. Ezek nálam kupon formájában jelenik meg. A szerencsére bízva, maguk húzzák ki a kupont. Például: nem kell házit készíteni, plusz 2 pont témazárónál, zsebtanár-dolgozatnál egy feladatnál segítek…) Az előny megszerzése is nagy öröm, de igazából amikor beváltják akkor óriási élmény a tanulóknak.
A gamifikációba belevágni….
Első lépés az elhatározás. Nekem az utolsó osztályom adta meg kezdő lépést. Egy nagyon jó képességű csapat volt, de a matematika jegyek nem mutatták ezt. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy valahogy máshogy kell őket motiválni. A gamifikációra találtam rá. Elhatároztam, hogy a tanulók értékelését játékosítom. Szerintem a tanulóknak is lehetnek rossz napjaik, ezért egy becsúszott gyengébb jegyet nagyon nehéz kijavítani. Viszont, ha van lehetőség arra, hogy beleszóljon a jegyébe, akkor könnyebb a javítás. Sőt azt is észrevettem, hogy egymást is motiválják ezzel a módszerrel.
Amikor meg van az elhatározás, akkor el kell dönteni, hogy mit szeretnél gamifikálni (tantárgyat, témakört, értékelést…) A játékosításnál nagyon fontos a tervezés. Mivel így a tanulók is és én is tudom, hogy mit szeretnék elérni az adott tanulási időszakban. Minden hónapra megtervezem, hogy hány röpdolgozatot írunk, milyen digitális felületeket használunk, milyen szorgalmi lehetősége van a diákoknak. Először lehet, hogy soknak és nehéznek tűnik, de bele lehet tanulni. Ma már minden csoportomban gamifikálok, de nem így kezdtem. A saját osztályommal próbálkoztam először, szerencsére nagyon segítő készek voltak. A kezdetleges hibákban segítettek, ötleteket adtak, hogy csináljam. Majd a következő években még egy-egy osztályt bevontam.
A nagyobb testvérek is átadják az ismereteket, így egyre könnyebb elkezdeni. Az előző évek tervei is mindig meg vannak, így ezeket csak aktualizálni kell.
Természetesen a szülőket is tájékoztatni kell erről a módszerről. Szeptemberben, minden szülőnek a kréta felületén elküldöm az ismertető levelet, illetve a teams felületén is megtalálják a leírást, és az a bemutatót is, amit a tanulóknak vetítek le az első tanórán.
A változatos értékelési módszerek….
A tanulóknál azt tapasztalom, hogy egyre nehezebben tanulnak, egy-egy témazáróra szinte képtelenek felkészülni, ezért különböző értékelési módszereket alkalmazok. A tanuló csoportot ki ismerve könnyen rávehetőek a tanulásra.
A gamifikációval is egy más értékelési módszert vezettem be. Ezzel a módszerrel tanulóknak minden hónapban lesz egy jó jegye és egy előnye is. Ez csak egy lehetőség.
Milyen egyéb módszereket alkalmazok még?
Kémiából egyes fejezeteknél tanulási naplót kérek a tanulóktól. Ez azt jelenti, hogy minden lecke után felteszek egy pár kérdést. Ezekre egy külön füzetben kell válaszolniuk, és a témazáró napján kell leadni. Eleinte az utolsó pillanatba készítették el. Majd rájöttek, hogy rendszeresen kell válaszolni a kérdésekre, mert 1-2 kérdés a röpdolgozatokban is megjelenik.
Témazáró helyett is különböző lehetőségeket kínálok a tanulóknak.
Egyik kedvenc hetedik osztályban a lapbook készítés a kisorsolt témában. Ezt azoknál a tanuló csoportoknál tudom alkalmazni, akik kreatívok, szeretnek rajzolni, ragasztani, színezni.
A narrált ppt-t is előszeretettel készítik el a molekulák témakörben. A Covid alatt kértem először ezzel a módszerrel a kiválasztott témakör bemutatását. Azóta is felszoktam ajánlani ezt a lehetőséget is.
Nyolcadikosoknál a digitális kultúrához csatlakozva honlapot kértem most a legutóbb.
De az összehasonlító táblázatot és az anyagismereti kártyát is kaptam 2-3 tanulótól. Tóth Éva a Modern iskola főszerkesztője egyik előadásán hallottam a bingó módszert. Ebben a tanévben már alkalmaztam. Vagyis volt egy kötelező feladat, és egyet még választaniuk kellett. Mindenki eldönthette, hogy mit szeretne készíteni.
Ezeknél a beadandóknál az értékelési szempontokat is mindig megosztom a tanulókkal, amikor a feladatokat kiosztom, hogy tudják mit várok el tőlük.
A Z, az α generáció és a kémia…..
1995-2009-ig született fiatalokat a Z generáció tagjainak nevezzük. Az időszak elején születtek tanulók szerintem még tudtak tanulni. Memoriterekkel, képletekkel, reakció egyenletekkel is elboldogultak. Kémiából a témazáró dolgozatra feltudtak még készülni. De már az internethez, okostelefonokhoz is hozzá fértek, lehetett nekik adni online feladatokat. Majd a 2000 után született tanulóknál észre vehető a tanulási problémák. Nem tud koncentrálni, nem tud megjegyezni fogalmakat, képleteket.
2010-től születtek az alfa generáció tagjai. Jelenleg a hetedikesek már ide tartoznak. Számukra az online lét, a közösségi média, valamint az okoseszközeik fontosak, meghatározzak szinte minden percüket. Ezért olyan módszereket kell kitalálni nekik, amivel tanulnak, de a saját eszközeiket is használhatják. Észrevettem, hogy a munkafüzetbe feladott házi feladatokat nem készítik el, ez azt is jelenti, hogy nem készülnek órára. Kémiát viszont nagyon nehéz úgy tanítani, hogy nincs előzmény, nem tudunk építkezni. Gondolom ez más tantárgynál is így van. Arra jutottam, hogy online házi feladatokat adok nekik, amit saját telefonon, tableten esetleg laptoppon megtudnak oldani. Így használhatja az eszközét, de a tananyaggal is foglalkozik. Találtam olyan felületeket, amelyekre nem kell regisztrálniuk. (Mert a regisztráció még néha gondot okoz a tanulóknak.) Szinte minden leckéhez szoktam nekik változatos online feladatot adni. A fejezet végén értékelem a teljesítményüket. Arra is oda figyeltem, hogy mobiltelefonon is megoldható feladatok legyenek, mert az minden tanulónak van. A mostani hetedikeseim nagyon szeretik a szófelhő készítést, tananyag fontosabb szavaiból. Amikor szókeresőt kérek tőlük, azt is szívesen elkészítik, és összefoglaló órán még fel is használom. Ilyenkor kíváncsi vagyok, hogy a készítője felismeri-e. A keresztrejtvény készítésnél először be kellett mutatnom, hogy milyen is a jó keresztrejtvény, de gyorsan belerázódtak ebbe is. Ritkán de kérek otthon elvégezhető kísérletek felvételét mobil telefonnal, természetesen narrálni kell, hogy mit csinál és mi történik. Az online kvízek, játékok is sorra szoktak kerülni 1-1 alkalommal. A tapasztalatom az, hogy többen megcsinálják így a házi feladatokat, persze mindig vannak kivételek.
A differenciált oktatás a gyakorlatban….
Olyan iskolában dolgozom, ahol az osztályok összetétele nagyon változatos. A differenciálás elég nehéz, de gamifikáció nekem segít a differenciállásban is. Tanórán a gyorsabban haladó tanulóknak adok időkitöltő feladatlapot. Amikor kész vannak az órai feladattal, akkor foglalkozhatnak vele. Hónap végén, vagy amikor elkészülnek beadják természetesen ezt is beszámítom a pontok összesítésbe. A lassabban haladó tanulóknak is oda adom ezt a feladatlapot és otthon vagy napközibe megcsinálhatják, ha akarják. Azok a tanulók, akiknek fontos a jobb jegy élni szoktak ezzel a lehetősséggel. Online feladatokkal is szoktam differenciálni. Kéthetente egy matek óra mindig az informatika teremben van. Ilyenkor viszonylag sok és változatos, könnyebb-nehezebb online feladatokat kell megoldani a tanulóknak. Mindenki a saját tempójában dolgozhat. A pontszámításnál természetesen a témakörtől függően 3-4 megoldott feladattal számolok. A jobb képességű tanulók persze ennél több feladatot oldanak meg.
Mi lesz a többlet pontok sorsa? A Motimore felületén számolom a pontokat, itt van lehetőség mesterpontok gyűjtésére is. Az adott hónapban a maximális ponton túli pontokat összesíti. Amikor eléri a tanuló az 1000 pontot, akkor még egy ötössel lesz gazdagabb. Így van egy kis verseny lehetőség a jó képességű tanulók között is.
Mivel mindig van papíralapú és online szorgalmi feladat is, így gondolok azokra a tanulókra is, akiknek nincs mobiltelefonjuk vagy esetleg otthon nincs internet.
Többlet munka a differenciálás, de a gamifikációba könnyen beilleszthető.
A sorozatot készíti Tóth Éva főszerkesztő, az összes rész ezen a linken érhető el.
