Milyen készségeket és kompetenciákat céloz meg a makerspace tevékenységeivel a diákokban, és hogyan segíti ez az általános tanulási eredmények javítását?
A Maker’s Lab-nél arra törekszünk, hogy a diákok a gyakorlatias képességeik fejlesztése mellett a szociális kompetenciáinak, soft skilljeinek fejlődése is megvalósuljon. A projektek során megtanulnak tervezni, bemutatni a munkájukat, visszajelzést adni és kapni, valamint a folyamatosan nehezedő kihívásokon keresztül megtanulnak együttműködni, és megtapasztalják a saját magukért és társaikért vállalt felelősséget. Fontos, hogy az algoritmikus, programozói gondolkodás fejlesztése, a tervezés és alkotás pedig élményszerű tevékenységek keretében valósuljanak meg. Ezek a képességek nagyban támogatják az iskolai eredményességet, hiszen a diákok nálunk egy olyan közegben próbálhatják ki magukat, ahol szabad hibázni, de a hibákat ki lehet és ki kell javítani. Megtanulják, hogy a saját tanulásukért ők is felelősek, illetve azt, hogy ha megtanultak valamit, akkor az csak akkor ér valamit, ha képesek alkalmazni. Már a kezdetekről gyakorolják, hogyan kell felkészülni egy-egy megszólalásra, hogyan kell megtervezni a mondanivalójukat, bemutatni a munkájukat. Mindez nagyban segíti, hogy az iskolai dolgozatokra, felelésekre nagyobb tudatossággal álljanak készen.
Milyen digitális eszközöket és technológiákat használtok és hogyan segítik ezek a diákok szakmai és technikai készségeinek fejlesztését?
A programozásoktatás során a diákok, sőt már az óvodások is mozgásos és unplugged kódolási feladatokról jutnak el az életkoruknak megfelelő programozói feladatok megoldásához. A kisebb korosztály a blokkalapú programozással, a nagyobbak a Python nyelvvel ismerkednek meg, és már az első órától kezdve projekteket valósítanak meg- előbb önállóan, majd párban, végül csapatban. A digitális írástudástól egészen a szövegalapú programozásig, a technológiahasználat mellett a gondolkodásfejlesztés a fő fókusz.
A technikai készségfejlesztés a maker tevékenységek keretében valósul meg; a mérnöki kihívásokat Lego eszközökkel, tervek és modellek készítésével, valamint a 3D tervezés és nyomtatás keretében ismerhetik meg. A 3D tárgyalkotás során olyan lehetőségeket is megismertetünk velük, mint például a TinkerCAD, amelyek ingyenesen rendelkezésükre állnak, így az alkotásnak nem szabunk határt.
Milyen módon támogatja a diákok problémamegoldó képességeinek fejlődését és a projekt alapú tanulást?
Mind a kurzusaink mind a workshopjaink a 21. századi tanulástervezés keretrendszerének megfelelően épülnek fel, így a valós problémamegoldás és az innovatív megközelítések támogatása a szívügyünk. Bár digitális eszközökkel és digitális eszközökről tanítunk, az eszközhasználat csupán egy szelete a kurzusoknak, hiszen kiemelten fontos számunkra, hogy a felületekre, programokra, szoftverekre valóban csak, mint szükséges eszközökként tekintsünk, melyek a pedagógiai-fejlesztési célt szolgálják. A diákjaink a projektek során eleve megoldandó problémákat kapnak, amelyre a projekttermékkel reagálni kell, így a problémaalapú szemlélet alapjaiban meghatározza a munkát.
A projektoktatás elképzelhetetlen a csapatmunka nélkül, melynek keretében azt is megtanulják, hogy a megoldáshoz szükséges egymásra támaszkodni, és együtt felfedezni a megvalósításhoz vezető utat. Mindehez pedig elengedhetetlen, hogy teret engedjünk a saját tanulási út megtalálásának, és megadjuk a tanulói szabadságot. Nagy feladat azonban a diákok számára, hogy megtanulják az önszabályozás, önálló célelérés készségét is. Képesek legyenek rávenni magukat az időben teljesítésre, ne várják azt, hogy majd a másik csapattag elvégzi a feladatot helyettük, hanem aktív részesei legyenek a tanulásuknak, és érezzék azt, hogy az ő munkájuk nélkül nem tud megszületni a produktum.
Milyen lehetőségeket kínál a maker tevékenység a diákoknak az együttműködésre és az ötletmegosztásra másokkal?
Minden páros vagy csoportos projektet közös ötleteléssel, tervezéssel kezdenek. Ehhez természetesen technikákat és eszközöket is megismernek a folyamat során a gyerekek. Egy projekttermék előállításához elengedetlen, hogy a résztvevők megfelelően kommunikáljanak egymással. Ehhez a diákoknak meg kell tanulniuk, hogy miként tudnak közösen ötletelni, hogyan tudják a véleményüket képviselni, társaiknak visszajelzést adni úgy, hogy ez minden esetben pozitív hangulatot teremtsen. Valljuk be, ez felnőttként sem egyszerű feladat. A közös alkotási élmény azonban képessé teszi őket arra, hogy lépésről lépésre elsajátítsák ezt a kommunikációs gyakorlatot.
Hogyan tudnak kollégák, oktatók résztvenni a tevékenységeitekben?
A Kódolás hetéhez és a Digitális Témahéthez kapcsolódó ingyenes programok keretében, valamint a bemutató óráink keretében ismertetjük meg a kollégákkal a tevékenységünket, illetve pályázatokon keresztül is keressük ezeket a kapcsolódási lehetőségeket a köznevelésben, illetve szakképzésben oktató kollégákkal. A weboldalon (http://makerslab.hu/iskola) megtalálható minden információ ezzel kapcsolatosan, és itt lehetőség van a kapcsolatfelvételre is.
Milyen terveitek vannak a továbbfejlesztésére és hogyan támogatjátok az olyan innovatív kezdeményezéseket mint a Digitális Témahét?
A legkisebbeknek szóló játékos kódolás, a digitális írástudás, a vizuális programozás, és a szövegalapú programozási kurzusaink mellett a webfejlesztés kurzusunk zajlik, valamint számos további témában készülnek kurzusaink és workshopjaink, hamarosan megújul a platformunk, és különleges nyári tábori lehetőségekkel is készülünk, melyek előkészítése lázasan folyik a napokban is.
Fontos kezdeményezésnek tartjuk a CodeWeeket és a témaheteket is. Mindhárom tematikus időszakra – Digtális Témahét, Pénz7, Fenntarthatósági hét- készültünk programokkal, melyekhez az iskolákon keresztül tudnak kapcsolódni a diákok.
A Digitális Témahéten két webináriumon mutattunk be ötleteket és lehetőségeket- Géczi Márton a 3D tervezés és nyomtatás, én pedig a tantárgyakon átívelő vizuális kódolás kapcsán osztottam meg együttműködést biztosító eszközt, valamint megvalósított projekteket.
A DTH honlapján meghirdetetett programjaink során az oktatóink jelenléti és online órák keretében tartottak programozói foglalkozásokat országszerte, illetve a II. Nagy Kódvadászat versenyünk is most zajlik, így közel 3000 diákhoz sikerült kapcsolódnunk, és megismertetni őket a programozás kezdeti lépéseivel.
Emellett a Digitális Témahét kapcsán 3 kategóriában ajánlottunk fel különdíjat, és érdeklődve várjuk a kollégák ötleteit, megvalósított projektjeit.
A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő. Az összes rész ezen a linken tekinthető meg.
