A mérés elindulásáról
A mérés – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve – az adott évfolyamokon minden tanuló számára kötelező, így a mérésben az idén összesen 266.562 diák vesz részt (a 6. évfolyamon 91.029, a 8. évfolyamon 88.459, a 10. évfolyamon 87.074 fő).
A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon. Erről tanúskodik az is, hogy a mérési rendszer 2012-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.
Sokféle feladat
A teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló ezeken a területeken gyengébb vagy erősebb képességű. Ezért elegendően sok és sokféle, a mért területek minél részletesebb lefedését biztosító feladatokból álló feladatsorokat kell összeállítani. Emellett ügyelni kell arra is, hogy a feladatok között nagyon könnyű és nehezebb feladatok is legyenek, és így viszonylag pontosan össze lehessen hasonlítani a tanulók képességeit. A feladatlapoknak nem célja az, hogy minden tanuló könnyen megoldja a bennük szereplő összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják a felmérést, mások szerint a felmérés túlságosan könnyű.
Feltétlenül fontos, hogy a tanulók, szüleik, és az iskolák egyaránt tisztában legyenek mindezzel, és a diákokat együttesen arra ösztönözzék, hogy a mérésben a tőlük telhető legjobbat igyekezzenek teljesíteni.
A tanulói kérdőívekről
Emellett a mérési rendszer fontos – és elsősorban a részt vevő tanulók szüleit érintő – részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő Tanulói kérdőívek.
A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapják a Tanulói kérdőívet. A kérdőívben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.
A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti! A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.
Kérjük tehát a szülőket, hogy gyermekükkel közösen töltsék ki a tanulói kérdőívet és küldjék vissza azt az iskolába. Ha esetleg olyan kérdéssel találkoznak, amelyre valamilyen okból nem kívánnak válaszolni, akkor arra ne válaszoljanak, ám a többi megválaszolt kérdéssel akkor is küldjék vissza a kérdőívet. Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói kérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok.
A Tanulói kérdőívek szakmai célja:
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.
A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő vagy nem a legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
Korábbi eredmények
Az előzetesen tájékozódni kívánók figyelmét felhívjuk a 2015. évi mérési eredményekre. Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető jelentések, elemzések (www.oktatas.hu) a tanulók, a szülők, az iskolák és fenntartóik számára sok szempontú, és megbízható adatokon nyugvó képet adnak az iskolában folyó pedagógiai munka meghatározott részleteiről. Természetesen egy iskola pedagógiai munkája pusztán a mérési eredmények alapján teljes körűen nem ítélhető meg, ám a jelentésekben megjelenő adatok a reális kép alapjául szolgálhatnak. (A jelentés szakmai tartalmának minél pontosabb megértését minden érdeklődő számára leírások és útmutatók segítik.)
A mérésekről figyelmükbe ajánljuk még az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatóját a mérési rendszerről (www.oktatas.hu).
Forrás: Oktatási Hivatal
A moderniskola.hu korábbi cikkei, szintén a kompetencia-mérés szakmai szabályairól, jobb megérthetőségéről szólnak és itt érhetőek el.
