Kezdőlap vezetés

Kompetenciamérés eredmények, 2016: kész a jelentés

Nem érzékelhető tendenciaszerű változás, stabilak az országos kompetenciamérés eredményei az elmúlt években - mondta Ostorics László, az Oktatási Hivatal(OH) osztályvezetője a hivatal pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen a 2016-os országos kompetenciamérés -OKM - eredményeiről készült jelentést ismertették. A tájékoztatón a Családi Háttér Indexről és a PISA tesztről is szó volt, és a pedagógusokat segítő megoldásokról is beszéltek.

 

Egy munkafüzet borítója a szövegértés témában

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese és Ostorics László, az OH osztályvezetője tartott sajtótájékoztatót az Országos Kompetenciamérés eredményeiről.

Hirdetés

A felmérés az olvasott szöveg értését és a matematikai eszköztudás alapkompetenciáit méri a tanulók szociokulturális hátterével árnyalva, minden évben és minden tanulóra kiterjedően. A felmérést jogszabály írja elő, minden évben május utolsó szerdáján tartják, és a diákok négyszer 45 percben töltenek ki tesztfüzetet – magyarázták. (A 2016-os tesztfüzet elérhető EZEN a linken, az OH honlapján. A szerk. ) Hozzátették: önkéntes tanulói, továbbá telephelyi és intézményvezetői kérdőív kapcsolódik a felméréshez.

Az OKM története
Az elnökhelyettes úgy látja, a mérés egy köznevelési innováció eredménye, amelyet 2001-től minden évben megszerveznek, így a felmérés több kormányzati ciklust, oktatáspolitikai irányvonalat megélt, folyamatosan fejlődött , és ma rangos, a vezető nemzetközi mérési trendekhez illeszkedő kutatásról van szó. Ez egy megbízható, hosszú évek óta működő, tudományos háttérrel rendelkező rendszer – fűzte hozzá.

Ha a szülők, érdeklődők iskolai rangsorra, megbízható mérési eredményekre kíváncsiak, akkor a sokféle összehasonlítás, sajtóban elérhető sorrend közül érdemes az OKM-szerinti eredményeket alapul venni, a tudományos és kiérlelt háttér ezt megbízhatóvá teszi- utalt erre Brassói.  A szerk. 

Nincs tendenciaszerű változás

Mint mondta, a felmérés lehetővé teszi a tanulók eredményeinek követését, fejlődésük mérését és elemzését.
Ostorics László elmondta: a felmérést 4308 iskola 242 394 tanulója írta meg a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon.

Minden évben és minden tanulóra kiterjedően zajlik a mérés. Mert minden redmény és szolgáltatás alapját az egyéni tanulói adatok képezik. MInden további adat a tanulói adatokból “származik”.  Ez teszi lehetővé a tanulók eredményeinek követését, fejlődésük mérését és elemzését.

Az OKM alapszolgáltatásai

Mit tud az iskola ebből a felmérésből?

Matematikai és szövegértési átlagpontszámokat tudhat az iskola. Valamint összevetheti adatait a saját viszonyítási csoportjaival, pl. iskolatípus, méret és elhelyezkedés alapján.

Összevethetők a tanulók szociokulturális összetételi adatai a kognitív teljesítménnyel, ill. a tanulók előzetes tudása a későbbivel.  Az összevetés után kiderülhet, hogy az iskola eredménye azonos, jobb vagy gyengébb a szociokulturális összetétel és az előzetes tudás alapján várható eredménynél?

FIT jelentések – avagy “Fenntartói, Intézményi és Telephelyi jelentések”

Ez a honlap az Országos kompetenciamérés valamint az Országos készség- és képességmérés eredményeinek bemutatására szolgál. A 2008. május 2-i mérés az első, amelynek eredménye erről az oldalról érhető el. A honlapról letölthetők a Fenntartói, Intézményi és Telephelyi jelentések (röviden FIT-jelentések), valamint az egyéni jelentések. Emellett a honlapon az intézmények jelszavas belépés után elérhetik saját adataikat, további adatokat rögzíthetnek és további elemzéseket is készíthetnek.” Forráshttps://www.kir.hu/okmfit/

Tendenciaszerű változások?

Ostorics László kifejtette: sem a szövegértés-, sem a matematikateljesítményt tekintve nem tapasztalható tendenciaszerű változás, de a matematikateljesítményt illetően míg a fejlődés a 6-8. évfolyam között jelentős, a 8-10. évfolyam között lelassul.
Az osztályvezető kitért rá: a teljesítmények településtípus szerinti megoszlását megfigyelve a matematika-teljesítmény alapján az látszik, hogy mérhető különbségek vannak. A legmagasabb teljesítményeket a fővárosban mérték, ezt követik a megyeszékhelyek, a városok, majd a községek. Világos tehát az összefüggés, az átlagteljesítménybeli különbségek tükrözik a településtípusok közötti szociokulturális különbségeket – mutatott rá. Hozzátette: a fejlődés mértékét tekintve viszont sokkal kisebbek a különbségek a településtípusok között, mint az átlagteljesítményben.

“Az OKM legfontosabb szolgáltatása”

Ezzel a címmel illetik a sajtóanyagban a kiemelkedő iskolákról szóló eredményt.

“Az átlagteljesítménytől függetlenül a társadalmi hátrány kompenzációja és/vagy a fejlesztő hatás szempontjából kiemelkedő teljesítményű magyar iskolák azonosítása.

Listáik megtalálhatók a Hivatal honlapján, a 2015-ben kiemelkedő iskolákat ITT lehet elérni, a 2016. évi kemelkedő iskolák áprilisban elérhetők lesznek. “(ez áll a sajtóanyagban, amit 2017. április 28-án adtak ki.  a szerk. )

Családi Háttér Index és az OKM

A felmérés része az a kérdőív, ami a tanulók otthoni életkörülményeire kérdez rá. Ez eredményezi az ún. Családi Háttér Index -et. Ennek a kérdőívnek a kitöltöttsége igen magas, 78 %-os, pedig önkéntesen választható. A felmérés értékelésében a tanulók szociokulturális hátterének és teljesítményének összefüggése a köznevelési rendszerek egyik legfontosabb jellemzője.

A felmérés egyik alapszolgáltatása, hogy az iskola összevetheti a kapott eredményt, hogy pl. az iskola eredménye azonos, jobb vagy gyengébb a szociokulturális összetétel és az előzetes tudás alapján várható eredménynél?

A felmérés eredményét tekintve a hátránykompenzáció céljából intézkedési tervet készíthet az iskola, a beavatkozási pontok feltárásával. A folyamatos hanyatlás kimondásához legalább három évnyi eredmény összevetése szükséges- mondta Brassói Sándor,az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese.

 A  hátrányos  helyzetű tanulókkal való bánásmód és az OKM

A hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód ill. a hátránykompenzáció témájára több újságíró is rákérdezett a sajtótájékoztatón. A válaszokban a tanulóközpontú pedagógus-továbbképzésekről is szó esett, amiket a Pedagógiai Oktatási Központok tartanak. A korai iskolaelhagyás ügyében kiépített jelzőrendszerbe is bekapcsolták az OKM eredményeket, az évismétlők száma, a hátrányos helyzet mellett az OKM eredmények alakulása -tanulónként- is fontos figyelnivaló ebben. A digitális átállásról szólva elhangzott, hogy a digitális infrastruktúra és a pedagógusok számára átadott módszertani fejlesztés egyaránt fontos szerepet kap a hátránykompenzációban.

 

OKM és PISA – “papír-ceruza” és a “digitális átállás”

A PISA eredményekkel való összevetést is többen felvetették. Erről Brassói Sándor úgy vélekedett, hogy mivel az digitális alapon felmért vizsgálat volt, ezért a felmérés módszere miatt is nehéz lenne összemérni az OKM-mel. A teljesen digitális eszközhasználatra épülő PISA teszt az eszköz ilyen szempontból újszerűsége miatt is gyengébb eredményt hozott. A diákok egész egyszerűen nem szoktak hozzá, hogy ilyen korszerű digitális felületen adjanak számot problémamegoldó képességükről. Egyáltalán: a problémamegoldáshoz sem szoktak hozzá számonkérésként, inkább statikus tudást kérnek tőlük (vissza tudják-e mondani az elhangzottakat?)

A PISA teszt más. Ott Pl. egy -egy élethelyzet modelljével találkozhattak, ahol különféle csúszkák, kapcsolók elmozdításával lehetett a valóságot szimulálni, és létező problémákra kellett megoldást keresni. Ez a nagyon innovatív felület ismeretlen és idegen, ezért némileg nehezen használható volt a papír-ceruzás megoldásokhoz szokott diákoknak, akik ráadásul legtöbbször egyedül és statikus felmérőt szoktak írni. Ráadásul amíg az OKM felmérésen is  ide-oda lapozgathatnak a füzetben, ezzel a feladatmegoldás sorrendjét és nehézségét is változtathatják, addig minderre a digitális felületen elérhető PISA felmérésben nincs mód.

A sokféle elvárásrendszert nehéz összevetni. Az OKM eredmények mindenképpen fontos tájékoztatási adatok.

A cikk az MTI híre alapján készült