Az értelmi (kognitív) komponens befolyásolására vannak eszközei a pedagógiának: különféle módon ösztönözheti a tanulókat bizonyos ismeretek elsajátítására, az olvasáshoz, az értő olvasáshoz szükséges képességek fejlesztésére rendelkezésre állnak a bevált módszerek, de ez még nem jár együtt okvetlenül a pozitív érzelemmel.
A korábbi évtizedekben az olvasás népszerű időtöltésnek számított, az irodalom egyike volt a legnépszerűbb tantárgyaknak. Ez ma nincs így. Vajon miért? Szerintem a megoldás kulcsa az iskolában folyó irodalomoktatás szemléletének, tananyagának és metodikájának gyökeres megújítása.
XYZ generáció
Az X generáció még mindig szeretett olvasni, de a televízió már elvett valamit az olvasásra szánható időből. Azért Gárdonyi, Jókai, May Károly, Dumas, Verne, Merle még hatni tudott ekkor is, s gyakran megfogalmazódott, hogy egy filmfeldolgozás nem képes annyit nyújtani, mint a forrásául szolgáló könyv.
E téren az igazi változást az internet megjelenése hozott, és az ún. Y generációnál (1980 és 1995 között születettek) vált egyre érzékelhetőbbé. Az ingerek sokasodtak, az időtöltés, az ismeretszerzés lehetőségeinek tere hirtelen kitágult, az élet felgyorsult, a virtuális térből érkező kihívások komoly konkurenciát jelentettek a kultúra hagyományos formáinak. A Z generációnál (az 1996-ban születettekkel indul), akik beleszülettek az internetes világba, ismét tapasztalható egy óriási változás, s az olvasás esélyei látványosan csökkentek.
A netgeneráció jellemzői
Mivel a digitális világban lezajló szocializáció az agyműködést is átalakítja, a mai gyerek szükségletei, adottságai egészen mások, mint akár az X generációnak nevezett nemzedék esetében. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány jellegzetes vonást. A mai fiatal az internet révén hihetetlen mennyiségű információ birtokába jut, tágul ugyan a látóköre, ugyanakkor egyre nehezebben tűri az egyhangúságot, változatosságot, egyre több ingert igényel, és hajlamos arra, hogy ezek híján unatkozni kezdjen.
A rövid távú memóriának nő ugyan a kapacitása, de hosszú távú memória csökken, hamar felejt. Így nehezen követ szövevényes és hosszan tartó cselekményt.
Hamar felismer összefüggéseket, algoritmusokat, de ezek pillanatnyi élmények maradnak, nem rögzülnek az agyában. Ugyanakkor sok felnőttnél előbb ráérez az abszurdra, fogékony a humorra.
Meglepő gyorsasággal képes az egyik feladatról a másikra váltani, párhuzamosan tevékenykedni (multitasking), de nehezére esik az elmélyülés, az egy adott dologra való fókuszálás.
Szívesen és merészen old meg problémákat, de ami nem megy egy csapásra, azon könnyedén túllép, minden megoldást azonnal szeretne, képtelen kivárni.
Megszokta a jelen idejűséget, a képek világát, és egyre idegenebbek számára a betűk, egyre kevésbé éri meg neki erőfeszítést tenni az élmény megszerzése érdekében (minek silabizáljon, amikor egy gombnyomásra mindent elő tud varázsolni kép formájában).
A szélesedő online kapcsolatrendszer folyamatos élményanyagot jelent a számára, világa kitágul, és mindez elég kihívást, érzelmi igénybevételt jelent.
Erős az igény benne az önkifejezésre, fontosak számára a kívülről jövő visszajelzések nemcsak az offline, hanem az online világból.
Mit tesz, mit nem tesz, és mit tehetne az iskola?
A mai felnőttek többsége morális pánikot él meg, amikor azt tapasztalja, hogy számos olyan dolog, ami az ő életében meghatározó szerepet játszott, a mai gyerekek számára kevésbé lényeges, az olvasás például kimondottan nemszeretem tevékenységgé vált. A digitális írásbeliség terjedése olyan mértékű korszakváltást jelent, mint annak idején a könyvnyomtatás feltalálása. Mivel azonban a kultúránk alapját évszázadokon keresztül a nyomtatott betűk jelentették, nehéz a váltás a felnőttek, az iskola számára.
Szakmai körökben számos vita zajlott már arról, hogy a több korszakot átélt kötelező olvasmányok nagy része végképp elavult, teljesen alkalmatlan az olvasás, az irodalom megszerettetésére. Önmagában a kötelező szó is riaszt, és ideje lenne végre szakítani az olvasónaplók íratásának szokásával, hiszen a gyerekek többsége azt amúgy is a netről tölti le.
A tanárokra kellene bízni, ők mit tartanak fontos olvasmánynak, minek a megszerettetésére képesek, hiszen csak azt fogják tudni hitelesen eljuttatni a tanítványaikhoz. Persze a legjobb az lenne, ha képesek lennének felderíteni, hogy a tanítványaikat mi érdekli, mit olvasnak szívesen, hidat építeni a saját kultúrájuk és a diákok világa között. Megőrizni a maradandó értékeket és befogadni a gyerekeket vonzó újdonságokat.
Jó gyakorlatok
Elgondolkodtató példaként négy olyan középiskolai magyartanár szavait, illetve jó gyakorlatát idézem, akik a Digitális pedagógus, illetve Digitális nemzedék konferenciákon beszéltek arról, hogy ők hogyan tanítanak irodalmat a netgeneráció tagjainak. Talán nem véletlen, hogy a legutóbbi márciusi tanácskozáson az éppen ezzel a témával foglalkozó szekció vonzotta a (a játékosítás mellett) a legtöbb érdeklődőt.
Semmi projekt 
„Évek óta hiszek abban, hogy a magyartanítás reformra szorul, és mindennapos munkám során igyekszem ezt szem előtt tartani. Eddig elsősorban a kortárs irodalom órai jelenlétében hittem a drámapedagógia és a kooperatív csoportmunka mellett, de idén úgy éreztem, mindez kevés, az e-learning bevezetése is elkerülhetetlenné vált. 2011 novemberében a Jedlik Ányos Gimnázium 10.a és 10.c osztályával nekiláttunk a projektnek Janne Teller Semmi című regényéről. Joggal merül fel a kérdés, hogy egy ideig betiltott, majd Dániában kötelezővé váló, kortárs ifjúsági regényt miért tartok indokoltnak bevinni magyarórára. Azonban a Semmi szenvtelen és kimért stílusban megírt brutalitása kevésbé fontos, mint a mélyebb rétegek, vagyis annak a kérdésnek a körbejárása, mi értelme az életnek, egyáltalán bárminek.” (Csobánka Zsuzsa: A Semmi projekt Csepelen.)
Szófelhőbe burkolózó görög istenek
„A görög mitológia olyan szerteágazó téma, amelyet sokszor kedvtelenül és nehezen tanulnak meg a diákok, így arra gondoltam, fel kellene dobni valamivel a témát. Így jött a szófelhők ötlete, amit már korábban is használtam egyszer-kétszer versek illusztrálásához. Olyan ingyenesen alkalmazható grafikai szervezőkről van szó, amelyek alkalmasak a kulcsszavak kiemelésére és összegzésére, sőt, szerkesztés során a megadott szavakat bármilyen alakba rendezhetjük, így tartalom és forma egymást erősítik, akár egy képvers. Arra kértem a diákokat, hogy szimpátia alapján mindenki válasszon magának egy mitológiai szereplőt, majd próbáljon minél több információ összegyűjteni kedvencéről akár a könyvtárból, akár az internetről. Ezeket dolgoztuk fel beszédes szófelhőkben. Egy zenei hangjegybe sűrítették Apollónak, a művészetek istenének jellemzőit, vagy másutt egy szívformába öntött fogalmazás vallott Aphroditéről, a szerelem istennőjéről.” (Fegyverneki Gergő: Digi Potter és az irodalomóra.)
Online megosztások és játékosítás 
„A diákokat beszippantó virtuális világ, ami miatt a tanuló csak fizikailag van jelen az órán, azért is vonzó, mert a befogadása könnyű. Tanári próbálkozásaimban igyekszem felvenni a versenyt ezzel a felhasználóbarát világgal, és azzal kísérletezem, hogy néhány ponton áttörjem a nem olvasás és a szövegértési problémák ördögi körét, illetve ’felhasználóbarátabb’ környezetet teremtsek az iskola falain belül. Ilyen kísérletek a Facebook vagy a Google Dokumentumok használata, a játékosítás különböző formái projektekben vagy önállóan.” (Gergelyi Katalin: A tanár mint felhasználó barát felület.)
Antigoné és a szleng
„Az Antigoné feldolgozása során azt a feladatot kapták, hogy az egyes dialógusokat írják át szlengre. Ezt a fiúk kimondottan élvezték. Azt vettem észre, a diákok mindig lelkesek, ha valamit taníthatnak nekem. Ráadásul a szlengben az úgynevezett „rosszfiúk” vannak általában otthon, akiknek az iskolában sok sikerélményük nincs. Sokszor épp amiatt vannak hátrányban, mert egész más szociokulturális környezetből jönnek, egész más nyelven beszélnek. (Nincs értelme betartani az előírt tantervet – Balla István beszélgetése egy, a faipari szakképzéssel is foglalkozó iskolában tanító Sulyok Blankával a Heti Világgazdaságban jelent meg.)
Szekszárdi Júlia
az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnöke
Kapcsolódó cikkek:
