Kezdőlap heti kitekintő

    A mesekutatás új irányai

    A vírushelyzet számos hátránya mellett kétségtelen előnyt jelent az online konferenciák térhódítása: a fizikai távolság leküzdésével jóval könnyebben és gyorsabban érhetők el az ilyen rendezvények az érdeklődők számára. Igaz ez az ELTE TÓK második alkalommal megrendezett mesekonferenciájára is.

    Forrás: Pixabay

    Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara és az ELTE TÓK Hagyományőrző Alapítványa nagy hangsúlyt fektet a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, valamint a tanító szakos hallgatók irodalomértésének elmélyítésére, a folklórműfajok sokoldalú megközelítésére és élő továbbadásukra a gyakorlatban. A TÓK 2008-ban indította el a „Népek meséi” című rendezvénysorozatot, melynek kiemelt eseménye lett a Népek Meséi Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Verseny, 2018-ban pedig nemzetközi mesekonferenciára került sor. A verseny 2020-ban a járványhelyzet miatt elmaradt, de a második tudományos tanácskozást online formában megtartották.

    Ez utóbbira, A mese interdiszciplináris megközelítései II. című konferenciára 2020. november 19–20.-án került sor. A Zoom-platformon megrendezett konferencián számos új ismerettel lehettek gazdagabbak az érdeklődők és megismerkedhettek az egyes szakterületek hazai kutatóival is.

    A két konferencianapot egy-egy plenáris előadás nyitotta meg. Daróczi Gabriella – az ELTE TÓK adjunktusa (akinek már korábban is számos publikációja jelent meg a témáról) Konfigurációiból az interaktív mesekönyvet – Közelítés egy új médiumhoz címmel tartott előadást. A szakember (aki egyebek mellett a BOOKR Kids Mesetár egyik szakértője is) elméleti bevezetőjének fontos gondolata, hogy a tudatos szülő, pedagógus nemcsak használja, de értő módon fejleszti is a gyerekeket a technikai újdonságok használatával. Lipták Ildikó, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ színész-drámatanára a mesék dramatikus feldolgozási lehetőségeiről beszélt – természetesen elsősorban saját szakterületének fókuszában. Előadása nyomán világossá vált, milyen sokféle pedagógiai lehetőség rejlik a különböző dramatikus formákban (dramatizáció, színjátszás, színház, tanítási dráma, színházi nevelés) és miért van különös jelentőségük azoknak a formáknak, amelyekben a befogadók (elsősorban a gyerekek) alkotó- és felfedezőtársak.

    Egy-egy mű új szempontú bemutatására (Szabó T. Anna Senki madara, Szakács Eszter meséi) és általánosabb, átfogóbb elemzésre is akadt példa az előadások között (A matematikai szorongás megjelenése a gyermekirodalomban, Hallgatói mesék a kétnyelvűségről a diszciplínák találkozásában). Megjelentek az újabb kihívásokra adható mesei-pedagógiai megoldás- és válaszlehetőségek is (Digital Storytelling, „öko-mese”). A konferenciát tartalmi és nyelvi sokszínűség is jellemezte: a német és angol nyelvű szekcióban egyaránt helyet kaptak elméleti (Dark Stories in English Nursery Rhymes), történeti (Michael Köhlmeier und die Gattung des Märchens) és módszertani előadások (Die Rolle der Märchen im autonomen Fremdsprachenlernen).

    Tantárgypedagógia – prezentáció (részlet)
    Forrás: Baloghné dr. Nagy Gizella

    Az előadások anyagai a tervek szerint hamarosan tanulmánykötetben is napvilágot látnak – további segítséget nyújtva a mesekutatás újdonságai iránt érdeklődőknek.

    Forrás: https://www.elte.hu/content/a-mese-interdiszciplinaris-megkozelitesei-ii.e.12303

    https://www.tok.elte.hu/dstore/document/1540/programterv_online_1119_1120_mod.pdf

     

    Előző cikkOnline eTrend Konferencia 2020 – fókuszban a klímaváltozás
    Következő cikkOktatási tapasztalatok a járvány idején – néhány felmérés tükrében