Kezdőlap hírmozaik

Miért menjünk babamúzeumba?

A babázás hagyományát évszázadok formálták – és ma már az ilyen típusú játék pedagógiai-pszichológiai hatásairól is számos tanulmány született. A kutatások szerint egyaránt fejleszti amotorikus, nyelvi és szociális készségeket. Segít az együttműködés és a problémamegoldó készség kialakításában, erősítésében is. Vagyis babázni nemcsak szórakoztató, hanem hasznos is. De miért érdemes játék- illetve babamúzeumba járni? Írásunkban erre keressük a választ.

  • Forrás: BABA-TÁR-HÁZ Babamúzeum
    Nemesnádudvar

    Ma már csaknem minden múzeum rendelkezik szakavatott múzeumpedagógusokkal, akik egyaránt ismerik a konkrét gyűjteményt és az anyag által kínált (játék) lehetőségeket. Az egyes intézmények nem ritkán tematikus játékalkalmakat, tematikus rendezvényeket is hirdetnek. Az ilyen típusú lehetőségek tehát messze állnak az anyag száraz ismertetésétől.

  • A muzeális babagyűjteményekben egy-egy letűnt korszak viselete és tárgyi emlékei elevenednek meg sajátos formában. Egy-egy művelődéstörténeti korszak jobb megismeréséhez segítenek hozzá, s méretükből „makettjellegükből” adódóan a gyerekek számára is könnyen áttekinthetővé válik egy-egy hajdani babakonyha, szatócsüzlet, vagy éppenséggel kalapszalon.
  • A babamúzeumok a gyűjtemény jellegétől függően gyakran rendelkeznek sajátos, „rejtett” (vagy kevésbé rejtett) tematikával is: a székesfehérvári Mosovszky-gyűjtemény (http://www.hiemerhaz.hu/hetedhet-jatekmuzeum ) míves babaszekrényei hajdan használatban lévő mintadarabok voltak: ezeken mutatták be az asztalosok (illetve kisebb bútorgyárak) a megrendelők számára, hogy milyen bútorok készítését vállalják. A szentendrei gyűjteményben van olyan baba, amelyet régen egészségügyi képzésekhez, a csecsemőápolás oktatásához használták. A keszthelyi és a nemesnádudvari babagyűjtemény lényegében egy magyar viselettörténeti kiállítás. A csongrádi gyűjtemény (http://www.konyvtar.csongrad.hu/babamuzeum?fbclid=IwAR1LseBBK4BdwE8Olu9qbPG0So6LgqXGMkNyX6HR87u6DEzKZKSuMmeU6s0 ) más népek ruháit mutatja be.
  • Vannak olyan babagyűjtemények, amelyek egy-egy alkotó vagy alkotói kör tevékenységéhez kapcsolódnak, ilyen például az abádszalóki babamúzeum (http://www.abadszalok.hu/index.php?be=t1&hir=29&m=m13 ) is, amelyben a Steigauf Józsefné kutató és ruhakészítő által megálmodott, illetve összegyűjtött, több mint 850 rend ruha kicsinyített mása tekinthető meg. A Tihanyi Babamúzeumban (http://www.babamuzeum.hu/ ) a németországi a porcelánbaba-készítők munkái tekinthetők meg, kb. 1850-től egészen a gyártás beszüntetéséig, kb. 1920-ig.
  • A muzeális intézmények gyakorlatának megfelelően a babamúzeumokban is számos kiadvány segíti a kicsiket és nagyokat abban, hogy jobban megismerjék a gyűjteményt. (Az elmúlt év gyakorlata során ez nemegyszer online tárlatvezetéssel, múzeumi foglalkozással is kiegészült.) A babamúzeumok esetében ez sokszor speciális műfajokat is jelent: a székesfehérvári Mosovszky-gyűjtemény anyaga ihelette (1987-ben) az Egy nap a babaházban című mesekönyvet, a tihanyi gyűjtemény alapítói egy kiállításukhoz kapcsolódó, gyermekmese-pályázat anyagát adták ki kötetben.
Előző cikkTippek a tanévkezdéshez – ötletek már alsóban tanítóknak (is)
Következő cikkEgy rendkívüli „mesekönyv”