A rajongók egyebek mellett azt hangsúlyozzák, hogy Tolkien könyvek egyedülálló gondossággal festik le Középfölde világát: a bemutatott birodalmaknak lejegyzett történelme, a fontosabb családoknak ősi időkig visszavezetett családfája, egyes népeknek pedig tudatosan és alaposan kidolgozott nyelve van – amellett, hogy a helyszínek és a szereplők jellemzően meseszerűek.
Ezek fényében különösen érdekes a 20. század elején alkotó Gulácsy Lajos festőművész sajátos világa. Ő ugyanis – noha természetesen más kifejezőeszközöket állítva életműve középpontjába – hasonló módon építette fel az általa kitalált környezetet. Az általa kidolgozott, Nakonxipán (vagy: Na Conxypán) nevű, megfestett és megírt világ, az álmodozás és elvágyódás helyszíne. Az észak-olasz kisvárosba illő (mások szerint Beregszász emlékét is őrző) tereket groteszk emberalakok népesítik be nála.
Gulácsy a képzelete által teremtett meseországot novellákban is megörökítette, sőt, a kitalált ország történetét újra és újra továbbírta. Tolkienhez hasonlóan még saját nyelvet is kitalált Na Conxypán lakói számára, melyhez szótárt is szerkesztett. Munkássága ezért nemcsak a festők között volt ismert. Juhász Gyula a következőképpen méltatta: „NAKONXIPÁN volt az ő hazája, ez a furcsa ország, amely szerinte Japán és a Hold között fekszik, és amelynek nyelvét ő tudta csak beszélni az összes földi emberek közül. Beszélt is, írt is sokat nakonxipánul, és képein is gyakorta szerepelnek ennek az álomtartománynak apró, mulatságos lakói”. Kormos Istvánt, Weöres Sándort is megihlette (jóval Gulácsy halála után) Na Conxypán varázslatos világa.
Természetesen nem keverendő össze a két alkotó pályafutása, ugyanakkor jól érzékelhető, hogy ha más-más mélységekben is, de mindketten megteremtették saját világukat – az addig megszokottól eltérő, szokatlan mélységben és tudatossággal.
Gulácsy művészetéről nyár végéig még közvetlenebb képet kaphatunk a Magyar Nemzeti Galéria GULÁCSY. Na’Conxypan hercege című kiállításán. A tárlat ismertetőjében – egyebek mellett – a következők olvashatók: „A mintegy kétszáz művet, azon belül 84 festményt felsorakoztató nagyszabású tárlat új összefüggések megvilágításával tárja fel Gulácsy művészetének változatos mélységeit. A tárlaton – a sok jól ismert remekművön kívül – Gulácsy több újabban azonosított alkotása látható, valamint olyan művek is, amelyek korábban még soha nem szerepeltek kiállításon. […] A kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéről.”
Bővebb információ: https://mng.hu/kiallitasok/gulacsy-naconxypan-hercege-gulacsy-lajos-1882-1932-eletmu-kiallitasa/
