„Vajon szükségük van-e a mai fiataloknak Gérecz Attilára? Egy költőre, aki ugyanúgy kapcsolható 1956-hoz, mint Petőfi 1848-hoz? Érdekli-e őket egy 16 éves srác, akit diákként frontra a küldenek, ahol hadifogságba kerül? Magukra ismernek-e a 18 éves érettségizőben, akit politikai okok miatt nem engednek egyetemre? Lelkesíti-e őket az egykori olimpiai és világbajnok sportoló sorsa, akit 1950-ben összeesküvés vádjával 15 év fegyházra ítélnek? […] Egy olyan forradalmáré, aki a börtönből szabadulva négy napon keresztül harcolt az oroszok ellen, és végül itt vesztette életét 26 évesen?” – tette fel a kérdéseket Boldog Zoltán az Irodalmi Jelen hasábjain.
Érdemes ezeket a kérdéseket meg is beszélni az október 23-i megemlékezés során.
„Életműve csekély mennyiségű. Mintegy 43 ránk maradt verse, 14 műfordítása közül a legelső művek utánérzésektől sem mentesek és egyes későbbi verseiben is – az alkotás sajátosan tragikus, sőt sokszor lehetetlen körülményeivel magyarázhatóan – a zsengékre jellemző egyenetlenségek fedezhetőek fel. De a teljes, bő két év alatt létrehozott életmű, töredékes jellegében is tökéletes egységbe rendeződő, ösztönös és intellektuális zsenialitást egyaránt mutató, néhol a magyar líra legjobb hagyományaihoz méltó, páratlan líra.” (Fehér István)
Hasznos linkek:
- Gérecz Attila-életrajz: http://gereczattila.uw.hu/eletrajz.htm
- Gérecz Attila versei, elektronikusan: http://gereczattila.uw.hu/versmap/versek.htm
További források:
- Gérecz Attila-kiáltványa: http://www.gereczhagyatek.hu/index.php/kiatvany
- Fotók és egyéb dokumentumok: http://www.gereczhagyatek.hu/index.php/csaladi-fotok-szemelyes-dokumentumok
Film:
- Pozsgai Zsolt: Csendkút (2006)
Megzenésített versek:
Monodráma:
Orosz Ákos előadásában. „Az előadás során a nézők azt követhetik nyomon, hogy a költő 1954-ben hogyan szökött meg a váci börtönből, majd miután újra elfogták, hogyan küzdött meg a kudarccal és az árulással.”
„A darab központi motívuma Gérecz 1954-es szökése a váci börtönből. Átúszva az áradó Dunát, régi szerelménél keresett menedéket, akinek új kedvese elárulta, így ismét elfogták, és sötétzárkát kapott. Az előadás első fele a szökés folyamatáról szól, míg második része arról, hogyan küzd meg a börtönben magányosan a kudarccal és árulással. Hogyan képes a börtönben a költészet segítségével életben maradni, s végül eljutni abba a létállapotba, hogy hinni tudjon az életben és a szabadságban.”
Daróc a szürkéhez (részlet)
ha fölizzom, pöröllyel vernek,
így leszek csikorgó küllője
vérpadra vivő szekereknek.S hogy véres pénzért hited adod?
Mihaszna vagy csak; nem bánt senki.
Csak homlokod túl szűkreszabott
a mások sorsát elviselni.Én köszönnék… s tán elűzné a
sok meleg száj a metsző fagyot,
csak ismernéd el néha-néha
a puszta tényt, hogy ember vagyok.
Forrás: http://www.magyarszemle.hu/cikk/20190616__sorsunk_orok_uzenet_gerecz_attila_kolteszeterol
https://irodalmijelen.hu/05242013-1600/gerecz-attila-feltamadasa
