A következő társasjáték a gyermekek komplex fejlesztését teszi lehetővé a karácsonyi jeles napunkhoz kapcsolódóan. Nagycsoportos korú gyermekek számára készült, de tapasztalataim alapján még első osztályban is szívesen játszanak vele. Ez a játék jól jöhet a téli szünet előtti utolsó napokban, amikor már egy kicsit kötetlenebbül hangolódhatunk az ünnepekre, de akár egy családi estén is kellemes elfoglaltság lehet és fokozhatja a várakozás izgalmát.
A társasjátékhoz a játéktábla, egy dobókocka, bábu(k), a játéktábla, lapok, színes ceruzák, a feladatok leírása szükségesek, továbbá valamilyen okoseszköz, amelyre kivetíthetjük a színes képeket, ha nincsen lehetőségünk színes oldalak nyomtatására. Amennyiben utóbbi megvalósul, érdemes laminálással tartóssá tenni a játékot. (A játéktábla nyomtatóbarát verzióban is elérhető, de mi magunk is megrajzolhatjuk, akár a gyermekekkel együtt.) Mint minden játék elején, itt is érdemes tisztázni a szabályokat. Megegyezés kérdése, hogy egy bábut mozgatunk közösen a pályán vagy mindenki a sajátját. Érdemes megbeszélni azt is, hogy itt nem akkor ér véget a játék, amikor a végére érnek a bábuval a táblán, hanem akkor, ha az összes küldetést teljesítik. (A játéktáblán többször végig lehet menni szükség szerint.) A küldetések kövessék egymást a megadott számozás szerint, mivel egyes feladatok egymásra épülnek. (Ha valaki pl. a hármas számra lép először a játékban, akkor az első küldetést kell végrehajtani, nem a harmadikat.)
A szabályok:
- Annyit lépj, ahányat dobtál!
- Ha egy számra lépsz, végezd el a küldetést!
- Ha a karácsonyfára lépsz, még egyszer dobhatsz!
- Ha a csillagra lépsz, énekelj egy karácsonyi dalt!
- Ha a mézeskalácsra lépsz, mondj egy karácsonyi ételt!
(a képekre kattintva azok teljes méretben megtekinthetőek)
Az első küldetésnél a gyermekeknek meg kell találnia a sok hasonló forma között az egyformákat. Ez a feladat alkalmas a vizuális észlelés fejlesztésére. Ha okoseszközön vetítjük ki ezt a képet, megkérhetjük őket, hogy egy képzeletbeli vonallal kössék össze a képeket, ez a szem-kéz koordinációt fejleszti. Nem is olyan egyszerű a sok hasonló színű és formájú ábra között eligazodni, de első osztályban a betűk világában sem.
A második küldetésnél szintén a vizuális észlelés fejlesztésén van a hangsúly, a takarásban lévő képeket kell a gyermekeknek megtalálni és megnevezni. Jó lehetőséget kínál a szókincs fejlesztésére és arra is, hogy a képek segítségével beszélgessünk a karácsonyról. Ez által fejlődik kifejező készségük és bővülnek ismereteik. Cseles a kép, mivel egy oda nem illő dolog, ’kakukktojás’ is elbújt közöttük, ezt meg kell keresniük és elmagyarázniuk, hogy miért nem illik oda.
A harmadik és negyedik küldetésnél is ezt a képet használjuk. Ezek a gyakorlatok a fonológiai tudatosság fejlesztését segítik. Előbbinél szótagokból kell kitalálniuk, hogy melyik képre gondoltunk (’robotnyelv’), utóbbinál pedig ezeket a szótagokat mondjuk összekeverve, ’vicces nyelven’. Természetesen más képeket is választhatunk ehhez a játékhoz, azonban mindenképpen javaslom, hogy ebben a két feladatban ugyanazokat a képeket használjuk, mivel a harmadik küldetés elősegíti a negyediket. Törekedjünk a mértékletességre, egy alkalommal öt-hat képnél ne legyen több! Ha ezek a játékok nehéznek bizonyulnak, súghatjuk a képek nevét vagy találós kérdéseket is találhatunk ki hozzájuk.
Az ötödik küldetésnél szükséges a képet kivetíteni. Megkérhetjük őket, hogy fogalmazzanak meg mondatokat azzal kapcsolatosan, amit látnak. Tegyünk fel segítő kérdéseket, ha úgy érezzük, hogy nehéznek bizonyul az önálló mondatalkotás, pl. Hol látható a mikulásvirág?. (Úgy tapasztalom, hogy a képekről való mondatalkotás nagyon nehéz a gyermekek számára, így érdemes akár pl. az esti mese során is beszélgetni egy-egy képről.) Ez után érdemes rátérni az „Igaz-hamis” játékra. Az állításokat szándékosan úgy írtam, hogy lehetőség legyen a síkbeli tájékozódás és a relációszókincs fejlesztésére, a színek és a számfogalom gyakorlására. További mondatokat alkothatunk a képről, akár egy történetet is kitalálhatunk róla.
Miután sokat és alaposan beszélgettünk a képről, a hatodik küldetésnél elbújtatjuk a gyermekek elől, akiknek minél több mindent fel kell sorolnia azzal kapcsolatban, hogy mit láttak. Ezáltal fejlődik a vizuális emlékezet. Kérjük meg őket, hogy lehetőleg egész mondatokat mondjanak, ne csak szavakat.
Az utolsó, hetedik küldetés egy rajzos feladat, amely a beszédértés fejlesztése mellett szintén alkalmas a finommotorika, a síkbeli tájékozódás fejlesztésre, a helyviszonyok gyakorlása mellett. Segítségképpen a bal felső sarokba felrajzolhatjuk a piros szívecskét, amellyel a bal oldalt szoktuk jelölni. Az elkészült képekből rendezhetünk képkiállítást, ahol mindenki bemutathatja a saját művét.
Mindenkinek jó játékot és szép ünnepvárást kívánok!
Domján Zsófival készült interjúnk, korábbi cikkei itt olvashatóak oldalunkon, munkái Facebook oldalán követhetőek. Könyvei megrendelhetőek az alábbi linken, vagy a kiadó terjesztőinél, akik az ország legtöbb óvodájába és egyes iskolákba szállítanak ki könyveket.
