Kedves Gabriella, a Gyógypedagógia Tanszék vezetőjeként hogyan látja a digitális eszközök szerepét a képzésükben?
Engedje meg, hogy ezt a kiemelkedően fontos kérdést több szemszögből közelítsem meg.
- A digitális eszközök szerepe a győri gyógypedagógusképzésben I.: A társadalmi háttér változásai
A XXI. század tudásalapú társadalmában a köznevelésnek gyökeres változtatásként, a folyamatos megújulást szem előtt tartva új utakat kell keresnie, hiszen ma már olyan szakmák sikeres elsajátításához megfelelő kompetenciákkal kell a gyermekeket, tanulókat felvérteznünk, mely szakmák jelenleg fejlődnek ki, vagy csak a jövőben fognak létrejönni. Egy közös nevező azonban biztosan lesz a régi és az újonnan létrejövő szakmákban/munkakörökben: az IKT eszközök jelenléte. Az iskola feladata tehát, hogy a lehető legkoraibb időszaktól kezdje meg a tanulók információs társadalmi beilleszkedésének megalapozását. Nem elég azonban, hogy az oktatási-nevelési intézmények megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek; megfelelő felkészültséggel, kompetenciákkal és motivációval rendelkező pedagógusokra is szükség van. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kell vállalniuk a pedagógusképző intézményeknek, legyen szó akár óvóképző, tanító- vagy tanárképző, akár gyógypedagógusképző intézményről.
- A digitális eszközök szerepe a győri gyógypedagógusképzésben II.: A képzés tartalma, a leendő gyógypedagógusok módszertani tudásának és képességeinek fejlesztése a gyógypedagógiai célcsoport függvényében
Az első, és számunkra mint a jövő értelmiségét képző felsőoktatási intézmény számára a legfontosabb, hogy megfelelő súllyal szerepeltessük a digitális eszközök gyógypedagógiai-klinikai felhasználhatóságának elméleti és gyakorlati kérdéseit a győri gyógypedagógus képzésben. Az Apáczai Csere János Kar a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a leendő gyógypedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztésére, eleinte választható IKT kurzusok bevezetésével. Ám a kérdéskör fontossága miatt 2010-től a kötelező törzsanyag részévé váltak azok a kurzusok, melyek a leendő gyógypedagógusok informatikai írástudásának fejlődését hivatottak növelni. Tehát a leendő gyógypedagógusokat fel kell készítenünk az információs társadalom kihívásaira, fel kell vérteznünk őket megfelelő szintű informatikai tudással, biztosítva e tudás elsajátításának lehetőségét a képzés során.
A digitális eszközök jóideje szerves részét képezik mindennapjainknak. Nem csak a tudásanyag, az új tudományos ismeretek köre bővül robbanásszerűen, hanem az információhoz való hozzáférésben is áthelyeződik a hangsúly a nyomtatott formáról a digitális felületeken való információkeresésre. Ma az iskolapadban ülő (úgynevezett „alfa”) generációt már csaknem lehetetlen lekötni kizárólag a hagyományos nevelési-oktatási módszerek alkalmazásával. Ők már digitális bennszülöttek, nekik más igényeik, elképzeléseik vannak a tudásról, másképp gondolkodnak a tudás megszerzésének útjáról. Örvendetes, hogy ma már a pedagógusképzőkben is (legalábbis nappali tagozaton) zömmel a „Z” generáció tagjai járnak, így napjainkban már nem kell áthidalni azt a szakadékot, ami a digitális bevándorlók és a digitális bennszülöttek között húzódik. Maguknak a pedagógus hallgatóknak kifejezett igényük a digitális oktatásban rejlő lehetőségek alaposabb megismerése, elsősorban majdani fejlesztő-nevelő munkájuk eszköztárának gazdagítása céljából.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink minél szélesebb tudástárral rendelkezzenek a sajátos nevelési igényű és/ vagy hátrányos helyzetű tanulók egyéni – és csoportos fejlesztésében, nevelésében, oktatásában hatékonyan felhasználható IKT-s eszközök, digitális tartalmak terén. A képzés során biztosítjuk, hogy hallgatóink kellő gyakorlatot, sokrétű módszertani tapasztalatokat szerezzenek az online és offline lehetőségek, IKT eszközök hasznosíthatósága terén is.
- A digitális eszközök szerepe a győri gyógypedagógus képzésben III.: Méltányos pedagógia, esélyegyenlőség
A harmadik nézőpont, amelyből a változásokat szemlélve létfontosságúnak tartjuk a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán működő gyógypedagógus képzésben a digitális eszközök szerepét a gyógypedagógiában, az magához a tudományághoz, illetve egészen pontosan a gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyermekek, tanulók sajátosságaihoz köthető. Lényeges, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk azokra a gyermekekre, tanulókra, családokra, akiknek a méltányos oktatás szempontjainak érvényesítéséhez többletfeltételekre, többlettámogatásra van szükségük. Legyen szó sajátos nevelési igényű gyermekről, tanulóról, vagy hátrányos szociális helyzetű gyermekről, tanulóról, őket is fel kell készítenünk a tudásalapú/információs társadalomba való lehető legsikeresebb integrálódásra. Ennek a felkészítésnek a hatékonysága kulcskérdés, hiszen a tanulók a jövő munkaerőpiacán érvényesülnek majd képességeik függvényében. Megfelelő szintű felkészítésük a nemzetgazdaság számára kiemelten fontos.
Az eddigi tapasztalatok alapján milyen a hallgatók hozzáállása az IKT eszközök használatához a gyógypedagógiában?
A képzés során igyekszünk hallgatóink figyelmét felhívni arra, hogy az iskola, így a ma iskolája is, folyamatosan változik, ezzel párhuzamosan pedig a pedagógus feladata, szerepe is folytonosan átalakul. Felejtsük el a régi hierarchiát: a tanár az ismeretek legfőbb átadója, a gyermek pedig csendben és áhítattal ül, és elismeri a pedagógus megkérdőjelezhetetlen tudását, személyét. A ma fiatal generációi az internet világában élve már erősen megkérdőjelezik ezeket az egykor volt klasszikus tanári privilégiumokat, hiszen gyakran gyorsabban hozzájutnak jóval frissebb ismeretekhez, tudásanyaghoz az okoseszközeik révén, mint a tanáraik által. Ezt a tudásvágyat, kíváncsiságot kihasználva ma már olyan tanulási környezetet kell a gyermekek/ tanulók számára biztosítani, ahol a pedagógus inkább menedzseli az aktív, és önfejlesztő tanulást. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a játékos felfedezést, fejleszti a kreatív problémamegoldást, a szociális kommunikációt, az együttműködést, a megszerzett tapasztalatok adaptációját. A folyamat újabb kompetenciák kialakulását mozdítja elő, ezáltal erősíti az ismeretszerzés hatékonyságát, a tudásanyag elsajátítását, és a képességfejlesztést.
Ahogy említettem, az utóbbi időben „jó a csillagok együttállása”: a „Z” generációs pedagógushallgatóknak nem kell különösebben magyarázni a változásokat, nem kell győzködni őket az IKT-ban, online világban rejlő lehetőségekről, hiszen számukra ez már a mindennapok része. Győrben a MOBILIS Interaktív Kiállítási Központ, mely az egyetemünk része, illetve a MOBILITY – GYŐR Digitális Élményközpont modern számítástechnikai, robotikai hátteret kínál a gyógypedagógusképzéshez. Hallgatóink tehát abban a rendkívül szerencsés helyzetben vannak, hogy a Széchenyi István Egyetem olyan oktatási környezetet tud biztosítani a gyógypedagógus hallgatók számára, ahol a legmodernebb eszközök és a legfrissebb módszertani ismeretekkel rendelkező szakemberek is biztosítottak.
Van esetleg már tapasztalatod arról, a gyakorlatban a végzett tanulók mennyire használják a tanultakat?
Jelenleg zajlanak egy ezzel a témával kapcsolatos kutatás előkészületei, így konkrét adatokkal még nem tudok szolgálni. Azonban az aktív hallgatók gyakorlati beszámolóiban gyakran visszatérő elem, hogy a régebben a pályán lévő kollégák gyakran tőlük kérnek ötleteket, látva a hallgatói gyakorlatok során alkalmazott innovatív módszereket.
Mennyire változtatta meg a szakmai gyakorlatukat a pandémia?
Bizonyos nehézségek elkerülhetetlenek egy járványhelyzet során. A gyakorlatok szervezése és lebonyolítása még több munkával jár ilyenkor, hiszen arra törekszünk, hogy – minden „ellenünk dolgozó” körülmény ellenére – hasznosak maradjanak hallgatóink számára a gyakorlatok, még akkor is, ha online formában zajlanak. Hallgatóink azonnal az online teret használhatják terepnek, és szembesülhetnek például a telelogopédia (online tartott logopédia foglalkozások megtartása) kihívásaival, vagy éppen a tanulásban akadályozott tanulók számára online formában tartott óra levezetésének nehézségeivel. Bár nem kívánt helyzetről van szó, sikeresen adaptáltuk gyakorlatainkat az új helyzet engedte lehetőségek széleskörű kiaknázásával.
A Modern Iskola oktatási szakportál korábban már két másik egyetemmel is nagy sikerű sorozatba kezdett, teret adva a tanárszakos hallgatók gondolatainak és ötleteinek. Ön mit vár a mostani, példaértékű témával foglalkozó kezdeményezéstől?
Fontosnak tartom, hogy minél több emberhez eljusson, hogy a sajátos nevelési igényű és/vagy hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók is sikeresen felkészíthetők a tudásalapú/ információs társadalomba való integrálódásra. Ehhez a digitális eszközök, az online felületek által nyújtott, folyamatosan bővülő lehetőségek elengedhetetlenek, mert felhasználásukkal biztosítani tudjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók a minél szélesebb körű hozzáférését a méltányos oktatáshoz, növelve az oktatási, illetve hosszútávon a társadalmi egyenlőséget.
Előre mutatónak tartom, hogy a Modern Iskola egy olyan felület, ahol a leendő pedagógusok / jelenlegi pedagógushallgatók is elmondhatják gondolataikat. Az idősebb generációknak pedig illik odafigyelni a megfogalmazott gondolatokra, mert nagyon sokat tanulhatunk ezektől a fiataloktól. A most indított téma a lehető legaktuálisabb, hiszen a pandémia helyzet rávilágított arra, hogy hol, mely területeken kell sürgősen pótolni hiányosságainkat, az oktatás bármely szakaszáról is legyen szó.
Kedves Amália, az IKT-val támogatott tanítás-tanulás oktatójaként milyen visszajelzéseket kapsz a hallgatóktól a tantárgyat illetően?
A hallgatók fenntartásokkal érkeztek erre az órára, mert nem tudták pontosan mi vár rájuk. Sejtették, hogy az informatikához lehet köze, a többség azt gondolta, hogy Word, Excel lesz a téma. Az első órától kezdve nemcsak a felületek, applikációk működését ismertük meg, hanem egyéb tevékenységgel is összekapcsoltuk. Rávilágítottunk, hogy a weboldalakat gyógypedagógiai szempontból mire lehet felhasználni, milyen területeket lehet fejleszteni vele, milyen témákkal lehet összekapcsolni. A hallgatók a félév végén egy portfólió összeállításával reflektáltak a kurzusra, amelyből kiderült, hogy már most, a mindennapokban és tanulmányaik során is, felhasználják a megismert weboldalakat, például a hospitálási naplóba is készítettek plakátot a Canva segítségével.
Olvasóink mire számíthatnak a sorozat egyes cikkeiben?
Bemutatjuk, hogy milyen weboldalakkal ismerkedtünk meg, hogyan mozogtunk algoritmusokra, milyen keretek között képzeltük el az efejlesztést, és kitérünk a digitális akadálymentesítésre is.
A sorozatunk első, hallgatók által összeállított cikke 2022. január 10-én jelenik meg.
Az interjú készítette és a sorozatot tördeli Tóth Éva főszerkesztő.
