Kezdőlap heti kitekintő

    Hogyan tovább érettségi után?

    Urbán Viktória, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanácsadója mai cikkében az érettségi előtt álló tanulókat, szülőket és osztályfőnököket segíti a továbbtanulási lehetőségeket ismertetve.

    A középiskola befejezése, az érettségi megszerzése mindenki életében nagy lépés. Sok izgalommal jár, sok kérdést vet fel. A tanárok már elengedik az ember kezét, a szülők is legfeljebb jó tanácsokkal tudnak szolgálni. Előttünk az élet a maga számtalan lehetőségével, és ez sokszor ijesztő. Egyetemre menjek vagy szakmát tanuljak? Melyik szakot válasszam? Hol fogok tudni majd elhelyezkedni? A sok bizonytalanság közepette talán segítség lehet ez a kis összefoglaló, melyben bemutatom, milyen lehetőségek közül választhatnak érettségi után a fiatalok.

    Elsőként fontos megemlíteni, hogy a pályaválasztásnak ezen a pontján sem munkahelyet választunk. Hiszen a tanulmányok során alakul ki, válik pontosabbá, hogy hol is szeretnénk majd a pályánkat elkezdeni. A munkában töltött idő alatt is rengeteget változik a világ, változnak a foglalkozások, mi magunk is, így akár 1-2 karrierváltás vagy -módosítás is „belefér” az ember életébe. 

    Kilépve a középiskola kapuján olyan képzést érdemes választani, ami iránt érdeklődünk, amit szívesen tanulnánk és megfelel a képességeinknek. Érdemes fejleszteni az önismeretünket és  tájékozódnunk a pályák világáról, amihez segítségként számos kérdőívet, segédanyagot találunk különféle szakportálokon is. Pl.: https://palyaorientacio.nive.hu/, https://pom.oktatas.hu/

    A választási lehetőségek közül az egyik, hogy elsajátítunk valamilyen mesterséget. A megújult szakképzés keretében 2-3 év alatt ingyenesen juthatunk egy vagy két szakmához. Nappali tagozaton 25 éves korig lehet tanulni, utána esti vagy levelező képzésben, így munka vagy egyetem mellett is megszerezhető 1-1 szakma. Több ágazatban duális rendszerben (gyakorlatba ágyazottan) folyik az oktatás, illetve ösztöndíj is elérhető. 

    Forrás: FPSZ prezi, képernyőkép

    Ez jó választás lehet azoknak, akik nem szeretnének egyetemre menni. Azoknak is jó lehetőség, akik a középiskola végeztével nem tesznek emelt szintű érettségit semmiből, mert a záró szakmai vizsgával ezt is megszerezhetik, így a későbbiekben szakirányú felsőoktatásban folytathatják tanulmányaikat. Akkor is ajánlható a szakképzés, ha valaki még csak ismerkedne egy-egy területtel, mert nem biztos abban, hogy azt a felsőoktatásban is szívesen tanulná. Végül akkor is jó választás, ha kiderül, hogy nem sikerült az egyetemi felvételi, hiszen a legtöbb képzésre még augusztusban is be lehet iratkozni. Így a szakmatanulás „B” tervként is működhet. 

    Szakmákat technikumokban és szakgimnáziumokban lehet tanulni. A képzések összefoglaló oldala itt található: https://szakkepzes.ikk.hu/.

    Vannak nem iskolarendszerű tanfolyamok is, ezek rövidebb ciklusúak, így nem kell 2-3 évet várni egy-egy papír megszerzésére. Általában fizetősek.

    A szakmatanulás mellett másik lehetőség, hogy a felsőoktatásban választunk valamilyen szakot, ennek a jelentkezési határideje 2022. február 15., és a www.felvi.hu oldalon kell regisztrálni.  Egyetemen tanulhatunk állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben. Ezeknek a részleteiről érdemes az intézmények honlapján tájékozódni.

    Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre (BSc/BA) és osztatlan képzésre lehet jelentkezni. A felsőoktatási szakképzés ugyan nem ad diplomát, de nem kell hozzá emelt szintű érettségi és alacsonyabb a ponthatár. Így ha valaki még nem készült fel az alapképzésre, ez a képzési szint esélyt adhat a felzárkózásra, későbbi bekerülésre is. Itt a tanulmányi idő 2 év, és többletpont jár érte szakirányú továbbtanulás esetén. Egyes egyetemeken bizonyos tantárgyakat be is számítanak az alapképzésbe, erről azonban mindig az intézmények honlapján kell tájékozódni. 

    Az alapképzések 6-8 félévesek, alapdiplomát adnak, amivel már el lehet helyezkedni. Összesen 15 tanulmányi területből lehet választani. Aki szeretné a megszerzett tudását mélyíteni, az alapképzés után jelentkezhet mesterképzésre (MSc/MA). Ezek általában 4 félévesek, kiegészítik az alapdiplomát, magasabb szintű tudást adnak. 

    Forrás: FPSZ prezi, képernyőkép

    Bizonyos foglalkozásokhoz – pl. ha valaki orvos, jogász vagy tanár szeretne lenni – úgynevezett osztatlan képzésre kell jelentkezni. Ezek mesterdiplomát adnak, 10-12 félévet kell értük tanulni. Nagyobb elköteleződést kívánnak, hiszen hosszabb a tanulmányi idő, így jobban meg kell gondolni, ha valaki ezt szeretné választani. 

    A választási lehetőségekről jó összefoglalást ad a következő prezi

    Sok hasznos információ lelhető fel honlapunkon is.

    Ha tudatosabban, akár egy füzetben írjuk össze az információkat, talán átláthatóbb és kezelhetőbb lesz a folyamat. Ha pedig valakinek tanácsadói segítségre van szüksége, várják szeretettel a megyei és a fővárosi pedagógiai szakszolgálatok. 

    A cikket írta:

    Urbán Viktória, pályaválasztási tanácsadó

    Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

    Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye

    Viktória korábbi, általános iskolásoknak szóló írása a Modern Iskola oldalán itt érhető el.

    Előző cikkGyógypedagógia modern köntösben a sikeres társadalmi integráció reményében – interjú
    Következő cikkÉvkezdő tippek: új kihívások és lehetőségek