Belátható időintervallumok
Bizonytalanság esetén érdemes minél rövidebb időintervallumokat tervezni. Például egész hónap vagy félév helyett az előttünk álló hetet napot. (Amikor tudhatjuk, hogy egy légtérben vagyunk-e, illetve kik vannak jelen, stb.) Ha ugyanis a jövőtervezés bizonytalan, fontos, hogy a jelenben, illetve a közelmúltban/közeljövőben találjunk támpontokat és megkeressük a tervezhető eseményeket. Ennek segítségével érzékelhetjük, hogy mit tehetünk, mire van/lehet ráhatásunk osztály és/vagy csoportszinten. Ezeket az időintervallumokat is megtervezhetjük az évrendezés stratégiája szerint!
Például a következő szempontok alapján:
- Minek örül/t/ünk?
- Mi jelent/ett/ kihívást?
- Mi az, amit biztosan szeretnénk elvégezni?
Érdemes tehát válogatni a különböző évtervező módszerek közül – korábbi írásaink erről itt és itt, de szükség szerint rövidebb távra kalibrálva.
Mi a haszna?
A rövid távra szóló tervezésnek sajátos hozadéka is lehet: Ezzel a módszerrel sajátos haszna is lehet a tervezésnek: jóval könnyebb átlátni ezeket a terveket, mint az egész tanévre szólókat. Ezeken a terveken dinamikusabban változtathatunk, gyakoriságuknál fogva vissza-visszatérő és megnyugtató kontrollt jelenthetnek – összességében hozzászoktathatnak az apró lépésekkel megvalósítható stratégiai lépésekhez. A módszer további hozadékaként fontos „információtár” lehet a kezünkben az osztály/csoport aktuális állapotáról: a gyerekek terveiről, prioritásairól, lelkiállapotáról. A módszer segíthet abban is, hogy olyan tevékenységekre (is) fókuszáljunk, amelyekre addig kevesebb figyelem jutott. (Például az osztályterem/csoportszoba dekorálásárára, az iskolakert ápolására, vagy akár a körülöttünk lévő környezet jobb megfigyelésére.)
Nemcsak korlátozás, lehetőség is!
Nem szükségszerű, hogy egy korlátozások idején bevezetett szokás (esetünkben a rövidített évtervezés járványhelyzetben) csak korlátozást jelentsen – ebben az esetben fontos terepe lehet az új szokások, ötletek bevezetésének is, hiszen a rövidített tervezés jó lehetőséget ad arra, hogy természetszerűen kipróbáljunk rövid időintervallumban egy-egy új ötletet, lehetőséget. (A napindító beszélgetéstől az újfajta közös játékokon át az ülésrend változtatásaival bezárólag.)
Ha mégis borulnak a tervek…
Fontos tudatosítani, hogy a vargabetűk, váratlan helyzetek életünk részei – a jelen helyzetben különösen. Ezért gyakran felborulhatnak akár a rövidtávú terveink is. Érdemes ezért ezeket (a természet- és természetszerű keretek betartásával) nem kőbe vésett szabályokként kezelni, sokkal inkább olyan célok és feladatok összességeként, amelyek segítenek bennünket abban, hogy jól és hasznosan töltsük együtt az időt.
