Az első bölcsődét Francois Marbeau francia lelkész kezdeményezésére 1844-ben, Párizsban létesítették. Az intézmények száma gyorsan szaporodott: 1852-ben Párizsban 18, Franciaországban 400 bölcsődét tartottak nyilván. A francia példát először Belgium, majd Ausztria és Dánia követte. Pesten 1851-ben kezdődött el a szervezés egy „bölcsőház” felállítása érdekében, dr. Majer István iskolaigazgató-pap és jogász, dr. Thormay Károly Pest város főorvosa és Rozmanith Antal városi tanácsnok kezdeményezésére.
Természetesen a főrangú hölgyek sem tétlenkedtedtek, hiszen (amint azt a Vasárnapi Újság kapcsolódó, fővárosi intézményeket bemutató sorozatában is olvashatjuk) „főrangú nők vették pártfogásuk alá az ügyet. Magyarország akkori kormányzójának, Albert főhercegnek neje, Hildegarde főhercegasszony lett a bölcsőde legfelsőbb pártfogónője ; elnöke a több jótékony intézetek körül is tevékenyen működött Forray Julia szül. Brunswick grófnő. A választmányi nők sorában találjuk a fővárosi arisztokrácia és polgári rend derék nőinek nagy számát. Átalában a pesti bölcsőde egész története, amint azt az egylet évkönyvei föltüntetik, az emberszeretettől áthatott nők buzgó munkálkodásának szakadatlan láncolata. Alapítványokat tesznek s létetnek, pénzt gyűjtenek; jótékony előadásokat, sorsolást rendeznek ; a bölcsődét időnként meglátogatják, ott a felügyeletet végezik; a helyiségek fölszerelésekor a szükségleteket vásárolják össze, vagy nagyobb részét ajándékozzák. Ha e bölcsőde megalapítása Brunswick grófnő érdeme, annak fölvirágoztatása gr. Károlyi Edéné szül. Korniss Klarissa grófnőé.”
Milyen volt egy korabeli bölcsőde? Forrásaink erre is kitérnek: „A bölcsőde saját háza az üllői- és Mária utcák szegletén fekvő csinos földszintes épület. A gyeppel benőtt s fákkal árnyalt udvarocska, a széles folyosók, s az a tisztaság és rend, az a csendesség, mely itt uralkodik, kedvesen lepi meg a szemlélőt Pest kaszárnyaszerű épületei vagy piszkos külvárosi házai közt, – s önkénytelenül egy jómódú vidéki család csendes lakását juttatja eszébe. De ha egy szép nyári nap délutánján a pesti utcák vándora történetesen erre vetődik, s a kerítés rácsozatán keresztül megpillantja azt a 40–50 kis babát, kik mind tisztába, mégpedig tetőtől talpig egyformán öltözve, körül-körüljárják a gyepes udvar közepén levő nagy kerek virágágyat, s egy fehér gyolcskalapos nő felügyelete alatt, gyermeki kedvességgel egy éneket vagy egy víg dalt hangoztatnak: lehetetlen, hogy az épület falusias kinézésén kívül más is meg ne tessék neki, s meg ne rezdüljön szívében egy húr […].”
2002-ben az első magyar bölcsőde 150 évvel ezelőtti megnyitására emlékeztek. Ezen az ünnepségen került sor a Bölcsődei Múzeum átadására is. A létesítménynek helyet adó épület Ybl Miklós tervei alapján 1877-ben épült, kifejezetten bölcsőde céljára. (A múzeumot az épület alagsorában alakították ki.)
Forrás:
Csapó Katalin: A Bölcsődei Múzeum In: Magyar Múzeumok, 2004. 2. szám (Vol. 10.)
