Kezdőlap Digitális eszközök

Digitális eszközök használata az ének-zene órán – interjú

Hogyan lehet digitális eszközöket bevonni az ének-zene oktatásába és milyen hatással van ez a tanulói motivációra? Mai interjúnkban többek között erről beszélgetett Tóth Éva főszerkesztő Szabó Norberttel, a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnazium tanárával, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem adjunktusával.

  • Kedves Norbi, jó pár éve ismerjük egymást, mindig is nagyra tartottam, ahogyan az ének zeneoktatásához álltál. Honnan jött az inspiráció, hogy digitális eszközöket szeretnél bevonni az oktatásba?

Az első találkozásom a számítástechnikával, a ’80-as években egy Commodore 64 „szerelmével” kezdődött. Gyermekként elsősorban sokat játszottam, de elkezdtem apró programokat, köztük zenei programokat is BASIC-ben kódolni. Aztán néhány év kihagyás után, főiskolásként vettem meg az első PC-met és azóta nincs megállás. Fuvolaművész-, tanárként sok éven át „csak” digitális kottázásra, hangfelvételek készítésére használtam a digitális eszközöket, az oktatásba való integrációt akkor kezdtem csak el, amikor már megjelentek az első táblagépek és könnyű, hordozható eszközökkel lehetett a tanteremben dolgozni. Hangszeres tanárként egy tanulóval foglalkozom egyszerre, így az először digitális kottatatartónak használtam a táblagépet. Folyamatosan kutattam és kutatom azokat a szoftveres és hardveres újdonságokat, amelyek a zenetanulást még élvezetesebbé, az oktatást még hatékonyabbá tehetik. Ez a kutatómunka aztán kiegészült zenei applikációk, digitális mérőeszközök fejlesztésével is. Így született meg a Zenesziget ének-zene oktatást segítő applikáció is.

Fotó: Szabó Norbert
  • Tudsz pár gyakorlatias példát mondani azoknak, akik most szeretnének belevágni az eszközhasználatba énekórán?

Akkor engedd meg kérlek, hogy ott folytassam, ahol befejeztem és az ajánlást a Zeneszigettel, illetve azokkal a módszertani útmutatókkal kezdjem, amelyeket az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoportban dolgozó kollégáimmal hoztunk létre. A Zenesziget fejlesztése mellett azért döntöttünk, mert a különböző mobil operációs rendszerekre készült zenei applikációk között nem találtunk olyan komplex, magyar nyelvű, ingyenes, offline is használható, zenei képességfejlesztő programot, amely az ének-zene tantárgy oktatásában, az alsó tagozatosok számára készült volna.

Fotó: Szabó Norbert

A Zenesziget osztálytermi hatásvizsgálatát is elvégeztük, de erről talán később még szó esik. Az applikáció osztálytermi és otthoni gyakorlati tapasztalatai nagyon kedvezőek. A tanítók azt jelezték vissza, hogy egy hatékony digitális segédeszközt kaptak, a tanulók pedig nagyon kedvelik a program grafikai-, hangi világát és élvezik a játékos zenei feladatokat. A program kiegészítéseként kollégáim elkészítettek több módszertani kiadványt is, amelyeket a Kutatócsoport oldalán megosztottunk és folyamatosan frissítünk. Emellett készítettem egy ingyenes online képzési anyagot a Zenesziget használatához, amelyet a Yettel HiperSuli oldalán találhatnak meg az érdeklődők.

De hogy ne csak a saját portékánkra hívjam fel a kollégák figyelmét, mindenkinek nagy szeretettel ajánlom a Musicators online szolgáltatásait, de a Learningapps tankockái vagy Kahoot! kérdőívei is óriási bővülést mutattak az utóbbi másfél esztendőben, köszönhetően a lelkes és lelkiismeretes zenetanár és tanító kollégák munkájának.

  • A digitális munkarendek alatt mennyire sikerült megvalósítanod a terveidet?

Főállásban a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban dolgozom. A teljesen digitális platformra helyezett oktatás, bár bennünket is váratlanul ért, de szerencsére nem teljesen felkészületlenül. Már 2018-ban regisztáltam iskolánkat az Office365 szolgáltatásaira, ami azt jelentette, hogy minden tanulónak és tanárnak volt már kész fiókja a digitális oktatásra való átállás pillanatában, de a rendszer által kínált szolgáltatásokat addig csak én használtam a növendékeimmel. A kritikus pillanatban három nap alatt minden kollégának létrehoztuk a digitális térben az osztálytermeket és célirányos képzésekkel felkészítettem őket azok használatára. Hogyan sikerült a saját terveimet megvalósítani? Két részre bontanám a választ. Digitális mesterpedagógusként 5 éves programom második évében jött a pandémia. Ebből a szempontból nem tervezett feladatok jöttek, de ezek mind csak mesterprogram relevanciáját igazolták és tovább bővült a portfólió. A tanulók szempontjából, bár külső „kényszer hatására”, de még több digitális platformmal megismerkedtünk meg, még aktívabban használtuk a digitális kottákat, még több videó- és hangfelvétel készült, amiről a diákok is azt mondták, hogy nagyon hasznos volt számukra. Úgy vélem, hogy egy nagyon aktív, hasznos időszakon vagyunk túl (mindannyian).

  • Digitális eszközök használata az ének-zene órán: első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei címmel jelent meg nemrég egy tanulmányotok. Megosztanád velünk a legfontosabb eredményeket, tapasztalatokat?

Kutatásunkban a Zenesziget ének-zene órai felhasználásának eredményességét vizsgáltuk első osztályos tanulók körében. A digitális oktatási környezetbe helyezett tanulás hatásait vizsgáltuk a kottaolvasás, a hangszerismeret, valamint az éneklés fejlődésére. Eredményeink alapján a Zeneszigetet használó kísérleti csoport szignifikánsan magasabb fejlettségét mutattuk ki mind a kottaolvasás összevont mutatója fejlettségében, mind az egyes résztesztekben. A hangszerek ismeretét szintén a kísérleti csoport tanulói sajátították el alaposabban. Digitális programunk az éneklés fejlődésére ugyancsak pozitív hatást gyakorolt.

Fotó: Szabó Norbert

Az énekreprodukció a kísérleti csoportban jelentősen nagyobb mértékben fejlődött. Applikációnk éneklést támogató tartalmai és az ezek használatához kapcsolódó módszerek alkalmasnak bizonyultak az éneklés fejlesztésére. Az ének-zene órák iránti pozitívabb attitűdszintén kimutatható volt a kísérleti csoportban. A digitális programban résztvevők jobban kedvelték az ének-zene órát, valamint az éneklést, az énekes játékokat és a kottaolvasás elsajátításához kapcsolódó tevékenységeket is.

  • A szülők hogyan reagálnak ezekre a módszerekre?

A hozzánk eljutott visszajelzések alapján a szülők örömmel vették azt, hogy a gyermekeik otthon is játszanak egy olyan programmal, amivel egyébként az énekórán ismerkedtek meg. A hangszeren tanulók esetében a digitális eszközök otthoni használatával a szülők már nem „csak” szólóban hallják gyermekük gyakorlását, hanem a zenei kíséret gépi megszólaltatásával még komplexebb zenei élményben részesülnek.

  • Jó pár éve foglalkozol ezzel a területtel, több diákok kirepült már azóta. Van-e arról visszajelzésed, mennyire befolyásolta az útjukat a munkásságod?

Nagy öröm számomra azt látni, hogy zeneiskolás, középiskolás vagy éppen a tanárképzésben résztvevő tanulóim, hallgatóim, miután kirepülnek tőlem, később sem felejtik el ezeket a kompetenciákat, sőt, tovább is fejlesztik azokat. Ha megengeded, beszélgetésünket egy olyan példára hivatkozva zárnám, amely éppen kapcsolódik a mi megismerkedésünkhöz is, azaz a 2014-es IKT Műhelyhez.

Szabó Norbert

A projektem címe „Hangszeroktatás 2.0” volt . Az ebben a projektben résztvevő középiskolás növendékem azóta a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja, ahol magam is 17 évet töltöttem el (tehát ebből a szempontból is a nyomomban jár), valamint azóta már diplomás fuvolatanárként maga is aktív digitális eszköz használó, digitális tartalom gyártó és felhasználó pedagógus. Számomra mindez öröm és büszkeség, amit megélni olyan, mintha időről-időre egy motivációs-gyorstöltőre helyeznének.

Előző cikkLehet-e versekkel bölényre vadászni?
Következő cikkMásként az egypercesekről