- Kedves Móni, 2006 óta veszel részt eTwinning projektekben alsós diákjaiddal. Mennyire nehéz már ilyen kicsi gyerekeket nemzetközi projektekbe bevonni?
Már elsős gyerekekkel eTwinningezni kezdünk. Ennek van könnyű oldala is, hiszen a természetes lelkesedésük, a mesevilágba vetett bizalmuk segít abban, hogy játékosan bevezethessünk számukra egy korosztályukhoz illeszkedő témát, melyet a gyermekek kalandként élhetnek át. Az eTwinning mindennapjaink és ünnepeink természetes része lesz. Ugyanígy örömmel fordulnak új barátaink, partnereink felé.
Tehát az elsősök bevonása egy igazán természetes folyamat része. Mindemellett vannak olyan pontok is, ahol segítségre van szükség. Ilyen a kommunikáció. Amikor legutóbb elsősökkel lehettem, eTwinning projektünkben olasz partnereink kis videókat készítettek számunkra, ahol a gyerekek a leggyakoribb szófordulatokat tanították meg nekünk. A videókból megismert kifejezések a gyakorlatban hasznosítható tudássá alakultak, a nagyobbak pedig kis társaik „mentorai” voltak.
Lépésről-lépésre haladtunk, miközben kitágult a világ, játszva tanultunk, sok ismerettel gazdagodtunk.
- Mit tanácsolnál a kezdő eTwinningezőnek, aki még sosem vett részt ilyen projektben, hol kezdje?
Talán hasznos, ha egy olyan projekttel kezd, ahol már tapasztaltabb eTwinningezőkkel működhet együtt, akik segíthetnek számára, ha nehézség merül fel. Egy ilyen együttműködésben, társaival tapasztalhatja meg, hogy annak előkészítésétől lezárásáig milyen szakaszok történnek. Legközelebb pedig már könnyebben megy minden. Az eTwinningezés sok örömet ad a feladatok mellett. Javaslom, hogy próbálja ki bátran, aki szeretné!
- Az évek alatt több pedagógusoknak szóló díjat is elnyertél munkásságodért. Melyik az a díjazott projekt, ami a legközelebb áll a szívedhez és miért?
Nem könnyű egyet kiemelni a sok projekt közül, hiszen mind örömet és új élményeket adott számunkra. Kiemelném a BE TWIN! – Twinning up the everyday lesson című programunkat, melyben egész iskolai közösségek működtek együtt. Az egyik legkorábbi projektünk volt olasz partnereinkkel, mellyel európai díjat is nyertünk. Az utóbbi időszakban a szívemhez igazán közel állt a Csillagösvényen című programunk. A veszélyhelyzetben dolgoztunk rajta diákjaimmal. Azért emelem ki, mert a mesés projekt segített abban, hogy közösségként együtt lehessünk akkor is, ha fizikailag nem találkozhattunk az osztályban. Közösségmegtartó volt, pedagógusként pedig felemelő élmény.
- Nemrég egy beszélgetésben említetted, hogy elsőseid lesznek szeptembertől. Hogyan tudod már a kezdetektől bevonni a szülőket, megnyerni őket a projektezésnek?
Elsősöket várni ajándék. Az egyik legszebb dolog tanítóként. Azt gondolom, a szülők számára fontos lehet a korábbi tapasztalat, hogy elmesélem nekik, mi mindennel gazdagodunk (tudással, élménnyel, tapasztalatokkal) a projektek által. A legfontosabb azonban, amikor a gyerekek otthon mesélnek élményeikről. Amikor az elsősök lelkesednek, a szüleiknek is örömet okoz. Partnerként segítjük egymást, az igazi főszereplőkért, gyerekekért.
- Gyakorta felmerülő gondolat, hogy a kódolást nem lehet elég korán elkezdeni. Ti milyen formában kódoltok a gyerekekkel?
Egy konkrét példát említenék a kódolás bevezetésére. Az első osztályban alapvető az irányok gyakorlása, a tér-irány orientációs feladatok, hiszen többek között az olvasáshoz, íráshoz is rendkívül fontos ezek ismerete. A gyerekek nagyon szeretik a „robotos” játékot. Ebben van egy robot és egy irányító. Az irányító fülébe súgom, melyik társához juttassa el a kis robotot. Az irányító csak a kezével segíthet a robotnak. Amennyiben a fejét érinti meg, azt jelenti, lépjen előre. (Pl.: 2 érintés – két lépés előre) Ha a jobb vagy bal vállára helyezi kezét, arra kell fordulnia. A játék végén a robot ahhoz az osztálytárshoz ér, akinek nevét az irányító fülébe súgtam.
- A végére egy igazán nyári kérdés: egy ilyen aktív pedagógus mint te, hogyan tudja feltöltődni a nyári szünetben?
Nagyon szeretek olvasni, néhány nyári színházi élménnyel töltekezni, utazni, ha tehetem. Szívesen találkozom barátaimmal. Számomra így szép a nyár.
Köszönjük az interjút! A sorozatunk többi része az alábbi linken olvasható.
