Kétségtelen, hogy a „Christie-t karácsonyra!” felszólítás üzleti fogás is – de nemcsak az. Tagadhatatlan, hogy a krimi királynőjének hajdani kiadója így hirdette évtizedeken keresztül az írónő új regényét. Ám ennek alapja az volt, hogy Agatha Christie számára is fontos volt ez az ünnep, az akkorra „időzített” megjelenés: így kívánt boldog ünnepeket olvasóinak. Rendszerint márciusban adta le új könyvének kéziratát, s az valóban karácsony idején került az olvasók kezébe. S az sem véletlen, hogy az akkorra már közismert írónő éppen ezt az időszakot szemelte ki a megjelenésre: számos története játszódik az ünnepek alatt – olyannyira, hogy egy idő után tematikus gyűjteményeket is összeállítottak ilyen tartalmú műveiből (magyarul: Adventi krimik, Karácsonyi krimik).
Hercule Poirot például vidéken tölti az ünnepeket, amikor egy reggel meglepő fordulatot vesznek az események. Majd szintén Poirot, majdnem negyven évvel később megint egy vidéki kúriában karácsonyozik, ahol a herceg ellopott rubinját kell megkeresnie. Olykor nemcsak maga bűntény nehezíti meg az ünneplést: megjelennek a gyűlölködő családok, a felszín alatti indulatok is – amelyek az írói jellemábrázolást és a konfliktusfestést is segítik. Vagyis a karácsonyi téma írói szempontból is gazdagítja a történeteket.
Jól látható tehát, hogy a „Christie-t karácsonyra!” szlogen nemcsak az ajándékozási szempontokat, hanem az olvasási szokásokat és igényeket is tudatosította. Különösen akkor, amikor Agatha Christie évente már csak egy új regénnyel jelentkezett. (Fiatalabb korában évente több könyve is megjelent, 1934-35-ben például hat műve látott napvilágot. S ha már a hatos számot említjük, érdemes azt is megemlíteni, hogy első – lényegében fogadásból megírt – regényét éppen ennyi kiadó dobta vissza.)
Bár a karácsonyi események kapcsán remélhetőleg nem bűnügyek jutnak az olvasók eszébe, korántsem véletlen, hogy a krimiszerzők szívesen helyezik békés, boldog környezetbe a történeteiket, hiszen az idilli körülmények között még jobban érződik a „bűn súlya” – és az olvasó akaratlanul is a harmónia helyreállítását sürgeti. S természetesen az a szempont sem mellékes, amelyet az Adventi krimik kiadásában olvashatunk: „Egy bögre forró tea, egy puha takaró és egy kötetre való Agatha Christie-novella. Mi más kell még a téli estékre, amikor egyre rövidebbek a nappalok és sötétebbek az éjszakák?”
