Kedves Arjana,
óriási megtiszteltetés számomra, hogy interjú készíthetek veled, mesélnél magadról pár szót az Olvasóinknak?
Nagyon köszönöm a meghívást erre az interjúra, nagy öröm, hogy beszélgethetünk. Jelenleg szabadúszó tanárképzőként és tanfolyamtervezőként dolgozom. Számos oktatási projekten dolgoztam, köztük az EU Code Weeken, a Tanári Akadémiákon, a Regionális Kompetencia Központokon és más hasonló programokon, amelyek a tanárok folyamatos szakmai fejlődését célozzák meg. Ezt megelőzően angol és német szakos tanárként dolgoztam a IX. gimnazija-ban Zágrábban, Horvátországban. Érdekel a technológia által továbbfejlesztett tanítás és tanulás, valamint a digitális technológiák tanári szakmai fejlődésre gyakorolt hatása. Szeretek digitális eszközökkel kísérletezni, és megtanulni, hogyan kell hatékonyan használni a technológiát az osztályteremben. Jelenleg mesterséges intelligencia-eszközökkel és -technológiákkal kísérletezem, azt vizsgálom, hogyan hasznosíthatják a tanárok és a diákok a MI erejét a tanítás és a tanulás javítására. A munkám az örömöm és a szenvedélyem. Egy másik dolog, amiért rajongok, az az utazás, és minden lehetőséget kihasználok, hogy meglátogassam a világ különböző részeit, új embereket és különböző kultúrákat ismerjek meg.
Nemzetközi körökben a neved állandó garancia a minőségi tartalmú tanártovábbképzésekre, workshopokra. Honnan szerzed te magad a motivációt, hogyan sikerül szakmailag megújulnod?
Elkötelezett vagyok az egész életen át tartó tanulás mellett, és ezt nagy örömmel teszem. Szerintem a tanárok számára a tanulás soha nem áll meg. Szeretem a digitális technológiát, és szeretek kísérletezni vele, és felfedezni, hogyan járulhat hozzá a tanításhoz, tanuláshoz és értékeléshez. Mindig történik valami új ezen a területen, különösen most, amikor a mesterséges intelligencia eszközök a kezünk ügyében vannak! Szeretek szorosan együttműködni tanártársaimmal, és együtt új alkalmazásokat fedezünk fel, kipróbálunk funkcióikat, megbeszéljük, hogyan használhatjuk őket az osztályteremben, milyen lehetőségeink vannak, milyen kihívásokkal állunk szemben, és hogyan hozzuk ki belőlük a legtöbbet. Szeretem ezeket az ötletbörzeket, mert mindig hozzájárulnak valamilyen innovatív ötlethez.
Szerencsés vagyok, hogy tagja lehetek több lelkes tanári közösségnek, mint például az eTwinning és az EU Code Week. Napi szinten kommunikálok tanárokkal Európa-szerte és azon túlról, és ez a motiváció és az inspiráció végtelen forrása. Erősen hiszek abban, hogy a megosztás gondoskodás. Még 2009-ben fedeztem fel az online közösségek erejét, akkor csatlakoztam a Twitterhez. Sok hasonló gondolkodású tanárral találkoztam ott, és elkezdtük megosztani az alkalmazásokat és ötleteket, együtt vettünk részt projektekben, és ami a legfontosabb, tanultunk egymástól és egymásról. Első díjnyertes projektem erre az időszakra nyúlik vissza. Elindítottam a „Greetings from the world” című projektet, és diákjaimat a hat kontinens lakóival kötöttem össze. A projektben összesen több mint 500 diák vett részt 26 országból, akik posztereket készítettek és osztottak meg helyi közösségükről. Kétszer nyertük el az ausztrál Edublog legjobb wiki díját – 2009-ben és 2010-ben, néhány más díj mellett. Nagyon büszke vagyok erre a projektre, mert felszabadítottam a közösségi média erejét, hogy kapcsolatba léphessek tanártársaimmal egy tartalmas és a diákok számára hasznos projektben.
Rengeteget tanultam tőled az egyéni tanulási útvonalakról és a tanulási folyamatok személyre szabhatóságáról. Mely módszerek váltak be neked a legjobban?
Nincsenek mindenkire alkalmazható univerzális megoldások, főleg nem az osztályteremben, hiszen minden diák más és más. Ezért gondolom, hogy a diákoknak (és a tanároknak egyaránt) választási lehetőséget kell adni, és fel kell hatalmazni őket arra, hogy a tanulási folyamat minden egyes részében érdemi döntéseket hozzanak. Erre a célra szerintem a választótáblák, tanulási menük és lejátszási listák a legjobbak. Valójában grafikus szervezők ezek, amelyek különböző formájúak és méretűek, de mindegyik különböző típusú feladatokat kínál a tanulóknak. A diákok szabad választási lehetőséget kapnak, eldönthetik, mi a nekik a legmegfelelőbb, és mi segíti őket abban, hogy a tanultakat a lehető legjobban mutassák be.
Szeretsz reflektálni a digitális eszközök pedagógiai értékéről. Hogyan tudnád értékelni a mesterséges intelligencia és a tanítás lehetséges jövőbeli kapcsolatát?
2021-ben az EU Code Week MOOC AI Basics for Schools tervezésén és fejlesztésén dolgoztam. Jelenleg fejlesztem az új EU Code Week MOOC-ot, amely a mesterséges intelligencia lehetőségeit mutatja be az osztályteremben ! És micsoda különbséget tesz néhány év a mesterséges intelligencia esetében is. Annyi igazán lenyűgöző fejlesztés történt mindössze két év alatt! Teljesen elképesztő az AI hihetetlen fejlődése, ugyanakkor tisztában vagyok az AI-technológiák lehetséges negatív következményeinek és kockázatainak. Úgy gondolom, hogy a tanároknak meg kell érteniük a lehetséges előnyöket és a kihívásokat is ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozzanak arról, hogy egy mesterséges intelligencia eszköz biztonságos-e és pedagógiailag hatékony-e diákjaik számára. Nem hiszem, hogy az AI betiltása az osztályteremben szükséges vagy előnyös lenne. Nézzük meg például a ChatGPT-t! Sokan ódzkodnak az osztálytermi használattól, de úgy gondolom, hogy vannak előnyei a használatának, például nyelvtanuláshoz, írássegítéshez, ötletbörzéhez, tanulói médiaműveltség fejlesztéséhez. Fontos azonban, hogy az ilyen nyelvi modelleket felelősségteljesen és etikusan használjuk, és a tanároknak mérlegelniük kell használatuk előnyeit és hátrányait.
Foglalkozol a pedagógusok mentális és digitális jólétével is. Miért ennyire fontos ezt is hangsúlyozni manapság?
Mivel rengeteg új fejlesztés történik naponta, néha nagyon nehéz lépést tartani az oktatás és a technológia változásaival. Régen szenvedtem a FOMO-tól (Fear of Missing Out – „félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk”) . Őszintén szólva, néha még mindig. Mindent tudni akarok, és gyakran türelmetlen vagyok, hogy megtanuljak egy eszközt használni, ami nemcsak frusztráló és stresszes lehet, hanem kontraproduktív is. De idővel megtanultam, hogy fontos prioritásként kezelni a saját jólétemet, és nem hagyni, hogy a hírfolyamok és a közösségi médiában megjelenő bejegyzések folytonos áramlása irányítsa az életemet. Teljesen normális, sőt, inkább azt mondanám, hogy minden tanár életében kötelező szünetet tartani, és nem válaszolni azonnal minden e-mailre vagy szöveges üzenetre. A saját jólétedről való gondoskodás elengedhetetlen a hatékony tanításhoz és tanuláshoz. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunknak meg kell határoznia a prioritásokat és a határokat, szakítsunk egy kis időt a pihenésre és a feltöltődésre, és kérjünk segítséget és támogatást, amikor csak szükségünk van rá. Ezzel mi, tanárok egészséges szokásokat formálunk diákjaink számára is.
Meg sem merem mondani hány éve ismerjük egymást virtuálisan, személyesen azonban csak egyszer találkoztunk: tavaly eljöttél a Digitális Témahetünkre, ahol sajtótájékoztatót tartottál a versenyző csapatoknak. Milyen volt velük lenni, milyen tapasztalat volt számodra?
Fantasztikus lehetőség volt személyesen találkozni veled és diákokkal. Nagyon élveztem, hogy interjút adhattam nekik. Jól felkészültek már előre, és azonnal láttam, mekkora erőfeszítéssel és lelkesedéssel készültek a beszélgetésre. A legjobban az tetszett, hogy mennyire lelkesek a digitális technológia használatával kapcsolatban, ugyanakkor óvatosak voltak a korlátaival és kockázataival kapcsolatban is. A jövő csak fényes lehet ilyen csodálatos fiatalokkal. Nagyra értékeltem a meleg és barátságos légkört, ami fogadott, amitől az össze- és odatartozást azonnal éreztem. Nagyon köszönöm ezt a csodálatos lehetőséget.
A sorozat összes eleme az alábbi linken érhető el.
