A rövidlátás (myopia) gyakori látáshiba, amelynek jellemzője, hogy csak a közeli tárgyak élesek, messzire azonban már homályosan látunk. Mi okozza ezt?
„A szem belső részén átlátszó üvegtest helyezkedik el. A szemgolyó falát 3 réteg/burok képezi. Ezek belülről kifelé haladva a következők: a fényérzékelő sejteket tartalmazó retina, azaz látóhártya, innen lép ki a látóideg. Ezt követi az érhártya és az ínhártya, amelyek elől „lyukasak”, teret hagyva a szivárványhártyának és a szivárványhártya által körülvett pupillának, ahol a fény behatol a szembe. A szivárványhártya és a pupilla előtt a szintén átlátszó szaruhártya helyezkedik el. A pupilla mögött található a szemlencse, amely a retinára fókuszálja a fénysugarakat. A szemlencsét úgynevezett lencsefüggesztő rostok tartják, alakja pedig a sugárizom összehúzódásával, illetve elernyedésével változtatható — így tudunk közelre és távolra is fókuszálni. Ez az alkalmazkodási képesség az életkor előrehaladtával csökken, ilyenkor van szükség olvasószemüvegre.”
A myopia mielőbbi felismerése kiemelten fontos gyerekeknél. Bár a diagnózis felállításához szakorvos által végzett szemészeti vizsgálat szükséges, érdemes összefoglalni az erre utaló, „árulkodó jeleket”:
- gyakori és rendszeres fejfájás,
- gyermekeknél túlzott pislogás,
- homályos látás távolra,
- kancsalság,
- szemdörzsölés,
- szemfáradtság,
- szokatlan fejállások gyermekeknél.
Természetesen folyamatosan kutatják a látásminőség javulásának feltételeit a különböző szakemberek. Az újabb tapasztalatok szerint ehhez köze lehet a szabadtéri játékoknak is: „A szabadban több időt töltő gyerekek kisebb valószínűséggel válnak rövidlátóvá. […] SZinte mindegy, mivel töltik a gyerekek az időt a szabadban. Egy amerikai vizsgálat kimutatta, hogy a napi két óra szabadtéri tevékenység nagyjából a negyedére csökkenti a rövidlátás kockázatát, szemben az egy óránál kevesebb ideig szabadban tartózkodó kisgyerekekkel. A zárt helyen végzett sportolás nincs hatással a vizuális fejlődésre. A szabadban végzett bármilyen tevékenység nagyobb mértékben védi azokat a gyerekeket, akiknél mindkét szülő rövidlátó, mint azokat, akiknél egyik sem, amiből arra lehet következtetni, hogy a rövidlátásfüggő gének módosíthatják a gyerekek érzékenységét a környezetükre.”
A szabadtéri játék rövidlátásra gyakorolt hatására jelenleg nincs pontos magyarázat. De az „egyik lehetséges magyarázat szerint a szabad tér erős fényei hatékonyabbak a szobai halvány fényeknél a megfelelő pupila-retina távolság fejlődése szempontjából. Mivel az agy eredetileg is olyan feltételek között alakult ki, amikor a kisgyerekek naponta sok órát töltöttek a szabadban, logikusnak tűnik, hogy a szem ennek a mindennapi tapasztalatnak az előnyeit használja ki fejlődés közben.”
Forrás:
Sam Wang, Sandra Aamodt: Üdvözöllek a gyereked agyában
