Kedves Krisztián, új sorozatunkban érdekes, újító pedagógiai irányzatokkal foglalkozunk. Amint azt a szót hallom, hogy gasztropedagógia, azonnal TE jutsz róla eszembe. Mit jelent pontosan ez a kifejezés?
A kifejezést először a 2023-as esztendőben megjelent Gasztrokalandok a suliban – 118 egyszerű recept és játék -gasztropedagógia és hagyományőrzés című könyvemben használtam, mely a Neteducatio Kft. gondozásában jelent meg. Saját szellemi termékemként tekintek rá.
Későbbi célom, hogy egy önálló tudományág legyen, mely a pedagógia és a gasztronómia különleges ötvözete, de megjelenik benne a művészet, a természettudomány és a néprajz bizonyos elemi is. Későbbi terveim között szerepel egy gasztropedagógiai tanterv vagy tanmenet kidolgozása is, amely tartalmazná évfolyamokra lebontva az ajánlott gasztrotevékenységeket és –feladatokat. Az a dokumentum lenne az alapja a jövő gasztroosztályainak.
A jövőben hatásvizsgálatokkal is szeretném bizonyítani, alátámasztani a gasztropedagógia pozitív hatásait és létjogosultságát.
A gasztropedagógia fogalma:
Meghatározott oktatási-nevelési célok mentén, tudatosan vonjuk be a pedagógiai folyamatokba a gasztronómiát, mint módszert, annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék a táplálkozás környezetre gyakorolt hatását és az egészséges életmód alappilléreit.
A gasztropedagógiai projektek ötvözik a kulináris élményeket a természeti és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretekkel.
A gasztropedagógia jellemzői:
– a tanulás örömteli tevékenység; az alkalmazott tudás a tevékenységből, átélésből származik;
– a fejlesztés és a tehetséggondozás egyik lehetséges, sajátos eszköze, lehetőséged ad az egyéni utakra, de a közösségben való gondolkodást is biztosítja;
– elősegíti az egészséges életmód, illetve a fenntartható étkezés és konyha szokásrendszerének átadását;
– formálja a tanulók esztétikai ízlésvilágát;
– a természettudományos gondolkodás (pl. konyhai, gasztrokísérletek révén) kialakításának alapja.
A gasztropedagógia fő területei:
– kis helyen történő kertészkedés tanítása,
– konyhai eszközökkel és alapanyagokkal való festés-alkotómunka,
– háztartási alapismeretek átadása,
– ökokonyha/zöldkonyha (pl. hulladékmentes főzés: retek leveléből pesto készítése) alapelveinek tudatosítása,
– ehetővirágok, vadnövények feldolgozása,
-kalákamunkák felelevenítése.
Néhány gasztropedagógiai projekt:
-Egészséges snackek bemutatása: egészséges nasik/édességek/zöldségchipsek készítése.
-Sütés-főzés nélküli finomságok, gasztroajándékok készítése (pl. anyák napjára színes kókuszgolyó készítése, formázott fűszerlabda összeállítása levesekhez, köretekhez, karácsonyfa formájú szendvics készítése).
-Béka nő a hasadban projekt!: a folyadékfogyasztás sokszínűségének tudatosítása levesek, főzelékek, limonádék, turmixok készítésével.
-Virágkonyha: mikrozöldek termesztése a tanteremben, ehető virágok feldolgozása.
-Superfood élelmiszerek termesztése kis helyen: például édesburgonya termesztése felmosóvödörben.
-Osztálypiac/Osztálymenza szervezése, osztály-receptkönyv készítése (pályaorientációs ismeretek gyakorlati elsajátítása).
A gasztropedagógia projektek megvalósítása:
Az Álomerdő projektben négy terület: a művészet, a néprajz, a természetismeret és a gasztronómia köré építjük fel a foglalkozások anyagát és az elsajátítandó ismereteket és képességeket, ezáltal a gyerekek tapasztalati úton, az érzékszerveiken keresztül tanulnak.
Az Álomerdő projekt gasztronómiai tevékenységeinek, projektjeinek nagy közös neve az Álommenza elnevezést kapta.
Példa a négyes egységre:
| Téma: A szőlő | |
| Művészet: | A vörös szőlő levével szőlőfürt/őszi tájkép festése. |
| Természetismeret: | A szőlő növény megismerése. A szőlő betegségei. Híres borászok, növénynemesítők bemutatása. |
| Néprajz: | Szüret felelevenítése. |
| Gasztronómia: | Szőlős finomságok készítése (pl.lekvár, pite, bólé.) |
Az Álomerdő projekt célkitűzése:
Az Álomerdő projekt a gasztronómia és a művészetek segítségével segít közelebb hozni a gyerekekhez természetet, a magyar nép kultúráját. Ébren tartja érdeklődésüket a világ sokszínűsége iránt, képessé teszi őket, arra hogy az emberre a természet részeként tekintsenek, gondoskodva, óvva annak értékeit.
A projektet havonta végezzük, úgynevezett kihívások formájában.
A többszörös intelligencia elmélet is bevonásra került a projektbe, ezáltal minden gyermek a saját tanulási stílusához, érdeklődéséhez és képességeihez szorosan kapcsolódó tevékenységgel foglalkozhat.
Az Álomerdő-Álommenza projekt bölcsödétől a felső tagozatig került kidolgozásra.
Már néhány intézmény átvette a projektet, mint például a Gönyűi Kék Duna Óvoda és Bölcsőde, az Arany János Általános Iskola és EGYMI Székesfehérvárról.
Köszönettel tartozom Kövecsesné Dr. Gősi Viktória egyetemi docensnek (SZE-AK) és Pongráczné Gaák Elvira mesterpedagógusnak, hogy kezdetektől fogva segítették a projektem megvalósítását.
A mai modern világban azért már egyre jobban előfordul, hogy inkább ételt rendelünk, csak bedobjuk a fagyasztott ételt az air fryerbe. Miért fontos a gasztronómiával foglalkozni a tanórákon?
Modern világunk velejárója, hogy használjuk ezeket az eszközöket, élünk az ilyen lehetőségekkel. Vannak, akiknek megy a munka mellett főzni, de sokaknak ez nehézséget jelent. Én is van, hogy élek ezekkel a lehetőségekkel. Annak a híve vagyok, hogy ötvözzük a hagyományos eszközöket, eljárásokat, technikákat a modernekkel.
Amiatt fontos gasztronómiával foglalkozni a tanórákon, mert egy olyan tevékenység, amely végezhető közösen is. Közben lehet beszélgetni is. Pont ezek hiányoznak a modern világból, hogy együtt legyünk, figyeljünk egymásra, együtt csináljunk valami értékeset. Erre nagyon jó lehetőség a gasztronómia. Egy egyetemes nyelvként, értékként tekintek rá, hiszen minden ember valamilyen módon kapcsolódik az ételekhez, a főzéshez.
Nincs annal szebb, amikor a két kezünk által létrehozunk egy ehető finomságot és látjuk, hogy ezáltal örömet okozunk a másiknak.
A stresszoldás egyik lehetséges módszere is. A tészta gyúrása kifejezetten egy meditatív tevékenység –véleményem szerint. Az ibolya virágának gyűjtése is türelmet, odafigyelést, összpontosítást igényel.
A közös gasztronómiai elfoglaltság mintául szolgál. Ha a gyerekek azt látják, hogy számunkra ez a tevékenység fontos, akkor ez a gyerekeknek is az lesz, természetessé válik. Ez igaz a táplálkozásra is. Elfogadóbbak lesznek az új ízekkel és ismeretlen ételekkel. Összességében nyitottabbá válnak az egészséges táplálkozásra.
Te hogyan találtál rá erre a vonalra és mit ad neked, amit a hagyományos módszerek nem?
A gasztronómia szeretetét a szüleimtől hozom. Mindegyikük főz. A sütés-főzés a szeretetnyelvünk. Nálunk, ha bármilyen jeles esemény van, akkor az asztalra házi finomságoknak kell kerülnie, ha vendégek jönnek hozzánk, mindig meg kell kínálni őket valamivel. Van kertünk is, illetve háziállatokat is tartunk. Kemencénk is van. A kemencében készült ételnek nincs párja! Mi vágunk még disznót illetve szüretelünk is.
Emellett igyekszünk időt szánni, hogy nyugodtan, együtt fogyasszuk el az ételt. Így számomra kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy ezeket az értékeket a tanítványaimmal is szeretném megosztani. Így született meg a gasztropedagógia gondolata a fejemben.
Nekem ez a projekt a mindenem! Ez éltet, a gondolataim e körül járnak. Általa nagyon sok elismerésben volt már részem. A gyerekek szeretete, a szülők támogatása is ezt bizonyítja.
Örömmel tölt el, ha a gyerekek otthon is alkalmazzák a tanultakat és látom rajtuk, hogy ízlik nekik az étel (közösségben jobban fogy, jobban esik az étel), élvezik a tanulást, a folyamatot!
Olyan ismereteket kapnak, amelyek a mindennapi életben is jól hasznosíthatók. Értékelik az ételt, odafigyelnek, hogy ne pazaroljanak, tudják, hogy mi miből áll, hogyan készül, mennyi energia, kétkezi munka kell, ahhoz szép legyen a termés.
Szerintem nagy kincs, ha például valaki el tud tenni egy savanyúságot, tud termeszteni néhány zöldséget vagy éppen tud kolbászt tölteni. Ezeket megtanulják a gyerekek a foglalkozásokon.
Ahogy az egyik tanítványom mondta: „Nálunk a technikaóra nemcsak a hagyományos barkácsolásról szól, hanem a főzésről is!”
Milyen módon hat ez a diákok viselkedésére, készségfejlődésére?
A gasztropedagógiai projektek alkalmasak fejlesztésre és tehetséggondozásra (adott étel, alapanyag kultúrtörténeti vonatkozásainak megismerése, gasztroverseny szervezése) is. Elősegíthetik akár a szenzoros feldolgozási zavarral küzdő gyermekeknek fejlesztését, hisz a komplex tevékenységek tovább érlelik az idegrendszert, ezáltal a finom-motorikus képességek is fejleszthetők.
Az egészséges életmódra nevelés és a természet szeretetére való nevelés szorosan összefügg egymással. Testileg, szellemileg és lelkileg is csak akkor lehetünk egészségesek, ha a környezetünk is az. Egészséges táplálékot is csak egészséges környezetben termelhetünk.
A gasztropedagógiai projektek komplex módon alkalmasak arra, hogy már kis korban bemutassuk, hogy legfontosabb kincsünk az egészségünk és a természet megóvása.
A projekt során több tanítványom vált nyitottabbá, bátrabbá, kommunikatívabbá. Új és értékes oldalukat tudták megmutatni, ami eddig a hagyományos keretek között nem jelenhetett meg. Jelentősen fejlődött a szociális, az együttműködési és kommunikációs képességeik.
Értelmi intelligenciájuk is fejlődik a gasztrotevékenységeknek köszönhetően, hiszen a konyhai kísérletek, megfigyelések elősegítik a természettudományos ismertek elsajátítását is, gondolok itt például a mértékegységek tanulására vagy éppen a halmazállapotok és -változások tanulására.
Meggyőződésem, hogy a gyerekeknek engedni kell, hogy saját tapasztalataik révén érzékeljék a közvetlen környezetüket. Gyúrjanak, sodorjanak tésztát, gyűjtsenek apró terméseket játszanak, éljenek, tanuljanak a szabadban, a konyhában!
Az ételekkel kapcsolatos közös pillanatok, ízemlékek összekötnek bennünket. Az étel értékét, megbecsülését, szeretetét át kell adni a felnövekvő generációknak!
A projekttel hatékonyan fejleszthető a helykötődés és a helyidentitás is, emellett a generációk közötti kapcsolatok elmélyítésére is alkalmas. Sose feledem, hogy egyszer leveles tésztából és tejszínes mascarpone-s krémből ehető óriás karácsonyfát formáztunk a gyerekkel, de sajnos a krém állaga lágyult a levegő hőmérséklete miatt, így sajnos eldőlt a fa. Én kicsit csalódott voltam, de a gyerekeknek így is tetszett, nagyon élvezték, a mai napig emlegetik ezt a feladatot.
Az első tanítványaim most nyolcadikasok, ők nincs hét, hogy ne állítanának meg a folyosón és említenének meg egy-egy finomságot, amit készítettünk korábban. Mindig mondják: Mikor készít nekünk valamit? Velünk miért nem készítette el azt az ételt, amit a mostani osztályával?
Ami megérinti a szívünket, a lelkünket, az mindig velünk marad, arra fogunk emlékezni! A sütés-főzés ilyen tanulás!
Milyenek a szülők visszajelzései, mennyire viszik haza a tanulók, amiket nálad csinálnak?
Szerencsére a szülők is nyitottak, támogatók. A segítségükkel is bővítettük az iskolakertet illetve adtuk ki osztály-receptkönyvünket, amelyben az iskolai és az otthoni közös főzések legjobb receptjeit gyűjtöttük össze. A receptek mellé ételfotók, ételrajzok, borítótervek is készültek. Ebben a projektben segítségemre volt Herczkúné Markó Adrienn kolléganőm is.
Olyan visszajelzést is kaptam, hogy jobb evők lettek a gyerekek, bátrabban kóstolnak meg új alapanyagokat, ételeket. Van, aki például azóta eszi meg a zsírt, mióta azt megkóstolta az egyik Márton napi rendezvényünkön.
Az online oktatás során sikertörténet volt, hogy több tanítványom elkezdett a tanultak alapján otthon, a teraszokon is kertészkedni. Voltak, akik örömmel számoltak be, hogy a kapott dughagymából milyen szép hagymák fejlődtek ki. Oktatóvideót is készítettem nekik, hogy hogyan készítsenek maguknak reggelit vagy éppen nasikat, akár a tanulás mellé is, hiszen, ahhoz is kell az energia.
Ha 3 pedagógiai célt kellene megfogalmazni a 2024-es évre, melyek lennének azok?
1, Valósítsuk meg a terveinket! Legyen minél több intézményben Álomerdő-Álommenza projekt!
Szeretném, ha az Álomerdő-Álommenza közösségéhez minél több intézmény, pedagógus, gyermek csatlakozna. Ezen kívánok dolgozni még jobban a 2024-es évben. Remélem ezt a folyamatot elő fogja segíteni, hogy egyesületet is alapítottunk az év végén. A projektet átvevő intézményeknek a projekt Mintaintézménye címet, a pedagógusoknak pedig a projekt Mintapedagógusa címet szeretném átadni.
Álomerdő-Álommenza szakmai csoportja: https://www.facebook.com/groups/3132990637021093?locale=hu_HU
2, Tanuljunk meg néhány mentes receptet!
Az elkészítendő ételek kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, ha a csoportban van cukorbeteg vagy élelmiszerallergiával, intoleranciával küzdő gyermek. Fontos, hogy ők se maradjanak ki a közös főzésből és a kóstolásból. A foglalkozások alkalmával elkészíthetünk olyan ételeket is, amelyeket ők is elfogyaszthatnak. Ezáltal a gyerekek valós környezetben és helyzetben meg tudják tanulni, hogy mire kell figyelniük ilyen esetekben. A gasztronómia ezáltal a toleranciára nevelésben is segítséget nyújthat. Az Autizmus világnapjához kapcsolódva akár kék ételeket is készíthetünk, mint például kék palacsintát, kék piskótatekercset, de a joghurtot, a tejszínhabot varázsolhatjuk kékre.
3, Légy önmagad!
Hosszú út vezetett ahhoz, hogy Tanító bácsi fakanállal lettem és remélem, még hosszú út is áll előttem, hogy megmutathassam, ami még bennem van!. Azt kívánom mindenkinek a 2024-es évre, hogy merjenek belevágni abba, amit kigondoltak! Ezt próbálom a tanítványaimnak is átadni. Menjünk végig azon az úton, amit kigondoltunk!
Szabó Krisztián
https://www.facebook.com/tanitobacsifakanallal?locale=hu_HU
A sorozatot készíti Tóth Éva főszerkesztő, az összes rész ezen a linken érhető el.
