- Milyen új digitális eszközöket és platformokat vezettetek be a munkátokban az elmúlt időszakban?
Iskolánk hosszú évek óta használ elektronikus osztálynaplót: a szülők és a pedagógusok tájékoztatása, a kapcsolattartás elsősorban ezen a csatornán keresztül folyik. A járvány idején iskolánk kapcsolódott a GSuite rendszerhez, és most, a jelenléti oktatás idején is szívesen vesszük igénybe a Classroom lehetőségeit: használjuk feladatkiosztásra, tanulási anyagok közzétételére, hiányzó tanulók lemaradásának kiküszöbölésére (órai anyag megosztása, élő közvetítés).
Időközben az iskola mobilizálható eszközparkja szépen gyarapodott, bárkinek lehetősége van begurítania a tanórájára az osztálylétszámnyi tabletet, laptopot tároló szekrényeket. Úgy látom, hogy a kollégák szívesen építik be munkájukba a tanulást segítő digitális eszközöket.
- Hogyan támogatja a könyvtár a diákok digitális írástudásának fejlődését? Milyen készségeket fejlesztenek a könyvtári programok és tevékenységek a diákokban?
A könyvtárak kezdeti információtároló és -közvetítő szerepe mára lényegesen átalakult. Megerősödtek az online szolgáltatások, amivel párhuzamosan maguk a könyvtárak közösségi térré, sőt alkotói térré, a digitális írástudás és az innováció központjaivá váltak.
Az iskolai könyvtárak is forradalmi változásokon mentek keresztül. A hagyományos szolgáltatások és az olvasóvá nevelés mellett szükségessé vált, hogy fejlesszük a tanulók információs műveltségét is, azaz, hogy megtanítsuk az információval történő munka folyamatait: a gyűjtést, az értékelést és az etikus feldolgozást.
Legfrissebb feladatunk, hogy a diákok digitális írástudásának olyan összetevőivel foglalkozzunk, amire a többi tantárgy keretén belül alig, vagy egyáltalán nem kerül sor.
Megismertetjük a tanulókat nemcsak a könyvtári, hanem egyéb hasznos adatbázisokkal, azok használatával is. Legfőbb törekvésünk egyike: megtanítani, hogy miképpen lehet megtalálni a tűt a szénakazalban, azaz hozzájutni a hiteles és releváns információkhoz. A másik szegletkövünk: ráébreszteni a diákokat az etikus forráshasználat szükségességére, és elsajátíttatni velük a helyes hivatkozások elkészítését, formázását. Ezek a készségek a kutatásalapú tanulási modell alkalmazásánál elengedhetetlenek, az egész életen át tartó tanulás esetében pedig alapkészségek.
A könyvtári foglalkozásokon a kerettörténetbe ágyazott, a gyakorlati élethez kapcsolt feladatok nyújtják a motivációt, a felfedezés örömét, fejlesztik a kritikus és kreatív gondolkodást az információs problémamegoldás folyamatában.
A tanórákon kívül a könyvtár helyet ad a tehetséggondozásnak (versenyfelkészülés), a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának (ebben az esetben a digitális szakadék csökkentésére gondoljunk), a projekteknek és az egyéni tanulásnak. A tanulók szabad idejükben szívesen kísérleteznek különböző alkalmazásokkal, az aktuális tananyaghoz vagy érdeklődésükhöz kapcsolódó alkotásokat: prezentációkat, grafikákat, kvízeket hoznak létre.
Sajnálatos módon azt a tendenciát észleljük, hogy több iskolában a könyvtár szerepe kezd visszaszorulni azon téves szemlélet miatt, hogy az interneten minden fent van. Amiatt kesergünk, hogy mennyire gyér a tanulók szövegértése, de nem fordítunk kellő figyelmet a papíralapú könyvállomány gyarapítására. Elborzadunk, hogy a diákok mérlegelés nélkül másolják az interneten talált és most már az ott generált tartalmakat, de kevés teret adunk és hagyunk a könyvtárosoknak, hogy segíthessenek az információval történő munkamódszerek elsajátításában. Úgy vélem, hogy az iskolai könyvtárak támogatása jó és hatásos befektetés e két cél érdekében, hogy látványos eredményt érhessünk el.
- Mennyire lehet tantárgyközi tevékenységeket folytatni a könyvtárban?
A könyvtár a legalkalmasabb helyszín a tantárgyköziség megvalósítására.
Egy szakóra, egy nevezetes naphoz kapcsolódó foglalkozás, egy érdekes projekt, vagy csak egy forrásalapú feladat integrálja és szintetizálja a tanulókban a különböző tantárgyakból megszerzett ismeret elemeket, ami által a gyakorlatban is alkalmazható tudás keletkezik.
Néhány példa.
Az egyik leglátványosabb, az interdiszciplinaritást kiválóan demonstráló szakóra a boldog békeidőnek nevezett fél évszázad műszaki és kulturális vívmányait feldolgozó történelmi tananyagegység. Jól működő, élményekben, interaktivitásban gazdag szakórát dolgoztunk ki a szakos kolléganővel.
Az Egri csillagokra épülő összefoglaló órán a regény irodalmi vonatkozásai és a történelmi események mellett a földrajzi, honismereti, technikai és zenei tudásmorzsák játékos formában, jó kirakós módjára egy egész, értelmezhető képpé állnak össze.
Szinte mindegyik jeles napon tudunk olyan könyvtári tevékenységet végezni, amivel kapcsolatot teremtünk a különböző tantárgyak között. Könnyű dolgunk van a magyar kultúra napján, hiszen bármelyik, az ember által teremtett anyagi és szellemi értéket hordozó tudományágat fókuszba állíthatjuk. Tartalmas és nem szokványos élményhez juthatunk a költészet napján, ha egy költő verseit természettudományos megközelítéssel vizsgáljuk. (Gondoljunk például Weöres Sándor A galagonya, Tengermozgás, Szembe-fordított tükrök című verseire!)
Az ilyen típusú könyvtári foglalkozások során rengeteg készséget és képességet fejlesztünk, kiemelem a problémamegoldó gondolkodást, az együttműködést és a kreativitást.
Mindeközben a könyvtár teljes eszköztárát veszik igénybe a tanulók: mobil bútorzat tetszőleges elrendezése, dokumentumok, infokommunikációs és kézműves eszközök használata.
- A mesterséges intelligencia előretörése mennyiben van hatással a könyvtár életére és mennyire változik meg az olvasás szerepe ennek tükrében?
A mesterséges intelligencia forradalmasítja a könyvtárakat, az iskolai könyvtárak sem kivételek. Az MI számos területen javíthatja a szolgáltatásokat, hatékonyabbá téve a munkafolyamatokat, valamint egyedülálló tanulási élményt nyújthat a diákok számára.
A mesterséges intelligencia elemezheti a diákok kölcsönzési előzményeit, olvasási szokásait és érdeklődési köreit, hogy személyre szabott könyvajánlásokat tegyen. Ez ösztönözheti a tanulókat új témák felfedezésére és az olvasási repertoárjuk bővítésére. Könyvtári környezetben ugyan még nem találkoztam ilyen lehetőséggel, de a moly.hu pontosan így működik, ennek használatát egyszerűen beépíthetjük a munkánkba.
A mesterséges intelligencia rendkívül hatékony segítség az akadálymentesítés területén. A szövegfelolvasó eszközök segítenek a látássérült diákoknak a könyvek és más források elérésében, a fordítóeszközök pedig lehetővé teszik a diákok számára, hogy anyanyelvükön is hozzáférjenek az elektronikus dokumentumokhoz.
Az MI segítségével olyan élvezetes tanulási segédanyagokat, oktatóanyagokat hozhatunk létre, amelyek lenyűgöző tanulási élményekkel segítenek a diákoknak elsajátítani az információs műveltség alapelemeit. Munkám során a MagicSchool és a Twee inspiráló eszközeit szeretem használni.
Milyen lehetőségeket kínál a könyvtár az interaktív tanulásra és együttműködésre a diákok között?
A könyvtár régen olyan hely volt, ahol a lehető legnagyobb csendnek kellett uralkodnia, ma pedig egy olyan tér, ahol időnként csendben kell dolgozni, időnként pedig nagy a nyüzsgés. Az ülőhelyek és asztalok könnyen átrendezhetőek, vannak számítógépek, amiken lehet szerkeszteni, vágni, megosztani, lehet szkennelni, esetleg nyomtatni, új produktumokat előállítani. Ebben a térben a diákok kisebb-nagyobb csoportokban közösen dolgozhatnak együtt a különböző feladatokon. A közös gondolkodás, problémamegoldás, együttműködés számára ideális helyszín.
A könyvtárban zajló életet a könyvtárostanár személye nagymértékben befolyásolja. Nagyon tág határok között mozog, hogy milyen programokat látunk az iskolai könyvtárakban, hogy mennyire motivált a könyvtáros, milyen lehetőségeket teremt a saját energiáját felhasználva arra, hogy az iskola közösségéből a lehető legtöbb diák és tanár legyen aktív részese a könyvtári eseményeknek. Egyszerűen megfogalmazva: ki mit vállal be. Olvasókör, web2-s szakkör, felolvasó maraton, író-olvasó találkozó, jeles napok, filmklub, családi délután vagy esetleg bentalvós buli?
Hosszú a lista, számtalan a lehetőség a tanórákon túl is a tanulásra, együttműködésre, élményszerzésre.
- Hogyan segít a könyvtár a diákoknak az információkeresésben és kritikai gondolkodásuk fejlesztésében?
Leginkább a forrásalapú feladatok fejlesztik az információkeresési stratégiákat és a kritikai gondolkodást. Ezt a folyamatot jellemzően a könyvtárhasználati órákon alapozhatjuk meg, majd szakórákon valósíthatjuk meg.
A legkisebb tudást igénylő, legegyszerűbb feladat, ha egy vagy néhány adott forrásból keresünk ki adott információt. Erről a szintről szeretnénk eljutni addig a szintig, amikor adott témához tartalmi megkötések és forrásmegkötés nélkül tudunk hiteles, megbízható és releváns válaszokat keresni és információkat találni.
Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, rengeteg együttműködő kollégára és a mostaninál jóval több könyvtári órára lenne szükségünk.
- Milyen terveitek vannak a könyvtár jövőbeli fejlesztéseivel kapcsolatban?
A könyvtári fejlesztéseket természetesen a diákok és a pedagógusok igényei, az aktuális oktatási és technológiai trendek irányítják. Keresgélem azokat a lehetőségeket, ahol szakórák keretében fejleszthetem a tanulók információs műveltségét.
Szeretném továbbra is biztosítani azt a légkört, amelyben bátran mernek a diákok segítséget, tanácsot kérni az információkeresésben, a digitális eszközök használatában és a tanulásban.
Időnk és lehetőségeink függvényében tervezünk régi és új programokat, melyekbe minden alkalommal rejtek papír és digitális alapokon nyugvó, problémamegoldást fejlesztő, információkereső játékos feladatokat.
A legmerészebb álmom az, hogy a diákok számára a jövő tanévben is rengeteg új könyvet tudjak beszerezni. A kicsiknek állatos és sportos könyveket, a nagyobbaknak izgalmas, kortárs regényeket, a gimnazistáknak pedig idegen, főként angol nyelvű olvasmányokat. Az olvasóvá nevelés mindig középpontban marad, mert hiszem, hogy az olvasás megalapozza a széleskörű érdeklődést, a – még a mai, felgyorsult világban is fontos – általános műveltséget, fejleszti az érzelmi intelligenciát, a jó szövegértést és megalapozza az egész életen át tartó tanulás iránti igényt.
A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő. Az összes rész ezen a linken tekinthető meg.
