Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével („cyberbullying”) a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni.
Kutatásom célja az iskolai agresszió (bullying) és az elektronikus zaklatás jelenségvilágának feltárása, amelyet városom iskoláiban végeztem. Az adatokat saját kérdőíves vizsgálattal (245 diák; 7. és 11. oszt.) és fókuszcsoportos (57 diák: 7. és 11. oszt.) interjúkkal gyűjtöttem.
A vizsgálat során kiderült, hogy a jelenség létezését a fiatalok nem vitatják, úgy vélik, az e-zaklatás „természetes”, „megszüntethetetlen” velejárója az online világnak. Saját bevallásuk szerint több mint 50 százalékukat soha nem bántották, és közel 90 százalékuk soha nem zaklatta társait elektronikus eszköz használatával.
Az áldozatokat vizsgálva, a kortársak között az abbahagyott híváskísérlet és a vakhívás a leggyakoribb zaklatási forma: „Nem foglalkoztam vele egy ideig. Majd felvettem, elküldtem finoman melegebb éghajlatra. Folytatta, ismételten hívogatott. Fenyegettem. Mikor már fenyegettem, akkor már kapcsolt. Így lett vége.”. Ellenben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, amit az egyik fiú fogalmazott meg, miszerint a hívások mögött nem feltétlenül zaklatási szándék húzódik meg: „Az szerintem általános, hogy valakinek tetszik a másik, ezért hívogatja, viszont nincs annyi vér a pucájában, hogy megvárja, amíg felveszi a másik.”
A virtuális térben a pletyka a következő „kedvelt” zaklatási forma, tízből két fiatal érintett ebben. Tíz diák közül egyről készítettek már számára kellemetlen, vagy kínos helyzetben készített fényképet, videót, és közel 7 százalékukról ez a fotó, vagy felvétel fel is került az internetre: „Volt egy buli, benyitott a klotyóba lefotózta és felrakta facebookra.”.
A hagyományos, iskolai és az elektronikus zaklatás kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy az iskolában agresszív viselkedést mutató elkövetők, az e- zaklatás során gyakrabban szintén elkövetőként érintettek (40%). Előbbi adatból következtethetünk arra, hogy ha az iskolai zaklatás megelőzésére, hatékony kezelésére hangsúlyt fektetünk, akkor azzal egy időben az elektronikus zaklatás problémáját is kezelhetjük.
A teljes tanulmány az OFOE honlapján található: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1033
