Itt a nyári szünet, sok gyerek van egyedül napközben, sok szabadidejük van, és persze a számítógépekkel töltik sokan az idő nagy részét. Adódik a kérdés, a tudatos szülők hogyan válasszák ki a számítógépes játékokat a csemetéjüknek? Pedagógusok számára a játék, a játékosítás, a gamifikáció egyre többször vetődik fel, mint módszertani újítás, a régi jól bevált mód mellett a számítógépes, digitális világ megoldásaival is. A számos megvilágításból ez is egy..Folytatás következik!
–Semmiképp se a szülők válasszák ki a számítógépes játékokat a csemetéiknek. Inkább próbáljanak ki minél több játékot, és amit jónak, értékesnek tartanak, azt javasolják a gyermekeink is. Ha olyat ajánlanak, amelyet nem ismernek, az hiteltelenné teheti a javaslatukat. Nem javasolni, hanem erőltetni pedig ne is próbálják – hiszen akkor elvész a program igazi, szabad játék jellege. Ha egy szülő mindenképp bele akar szólni a gyerek nyári tevékenységébe, akkor játsszon együtt vele, vagy kérjen segítséget a napi munkában, adjon neki valamilyen kihívást jelentő feladatot, ami után dicsérje meg alaposan. A lényeg, hogy hagyjuk a gyereket felfedezni, feladatokat megoldani. Mi sem szerettük, ha irányítani próbáltak bennünket.
Hogyan beszélgessenek a szülők erről a témáról, hogyan tájékozódhatnak a játékok világáról, hogyan vonódjanak be ebbe a témába, amibe valószínűleg sok csemete most el fog merülni?
A videojátékokról három autentikus forrásból tudunk tájékozódni:
1) Vannak játékos magazinok, amelyek általában a gémerek (gamer- játékos-angolul- a szerk.)szempontjai szerint elemzik a játékokat. Ebből sok hasznos információt tudhatunk meg: hogy miről szól a játék története, mit kell benne csinálni, milyen hangulata van, milyen a játékélmény, vannak-e benne frusztráló hibák. Ezek a magazinok általában mesélnek a játékok háttértörténetéről, az alkotókról, a kulturális közegről – vagyis egy érdeklődő szülő rengeteg ötletet meríthet belőlük, például arra vonatkozóan, hogy ha a gyerek számára alternatív programot szeretne szervezni a videojáték helyett, akkor milyen élményekben gondolkodjon (pl. könyvek, filmek, hobbik, kulturális rendezvények, stb.)(Játékos oldalak közül néhány ld. cikkünk végén, a szerk. )
2) A második forrás, ami szerintem még jobb, mint az első, az a gyerek. A gyerek ugyanis nagyon szívesen beszél a játékélményéről, és nagyon hálás, ha ezt valaki meghallgatja. Vagyis nyugodtan kérdezzünk a gyermekünktől, az esetek döntő többségében hasznos információkat kapunk a játékokról. Ha mégsem, akkor érdemes még inkább érdeklődni, mert könnyen meglehet, hogy a gyerek olyasmivel játszik, amit szégyell a szülője előtt, így amire kiváltképp oda kellene figyelni.
3) A harmadik, és a legfontosabb forrás a saját tapasztalat. Nem arról van szó, hogy a játékokat végig kellene játszanunk, mielőtt a gyereket odaengedjük elé, de ha valóban kíváncsiak vagyunk arra, hogy mivel foglalkozik a gyerek, akkor a legjobb ha mi is leülünk mellé kicsit.
Milyen fejlesztési és nevelési lehetőségek vannak a videojátékokban?
Semmilyen. Ne várjuk a videojátékoktól, hogy helyettünk fejlesszék, neveljék a gyereket! Vannak játékok, amelyekből lehet tanulni, de higgyék el a szülők, hogy könyvekből, filmekből sokkal hatékonyabban lehet, mint játékokból. Játékokból különböző problémák megoldását lehet megtanulni – általában olyan problémákét, amelyekkel a gyerekek többsége nem találkozik a való életben. Persze, ha az ember odaül a gyerek mellé, csodákat lehet művelni: ahogy a LEGO-ból meg lehet tanulni számolni a különböző hosszúságú elemek segítségével, úgy a Minecraftból is meg lehet tanulni programozni, a kalandjátékokból idegen nyelven beszélni, a szimulátorokból pedig autót, vagy repülőt vezetni.
És ezzel el is érkeztünk a kivételekhez: vannak oktatójátékok, szimulátorok, amelyeket a megfelelő érdeklődésű, vagy a szülő érdeklődését követő gyerekek unszolás nélkül is szívesen használnak. Az én fiam például dinoszaurusz-bolond, így neki nem kell különösebben magyarázni, ha ráakadok egy jó kis ismeretterjesztő játékra. Ahhoz, hogy ilyen “szerencsénk legyen” ismernünk kell a gyerek érdeklődési körét, vagy formálni kell azt – de mindenképp egy már meglévő igényre kell építkeznünk. Ha a gyereket nem érdekli az adott terület, nem fogjuk tudni eladni neki a játékba csomagolt ismeretterjesztést.
Milyen veszélyei vannak a videojátékozásnak és azok hogyan előzhetőek meg?
A játékfüggőség továbbra is állandóan aktuális téma. Ehhez ajánlom az Echo TV-s interjút velem, ott részletesen kifejtettem, amit a témáról szülőként tudni érdemes.
(A 2016. májusában készült 23 perces interjúban Fekete Zsombor pszichológussal, Gyarmati Ritával beszélget a számítógépes játékokról, azok vonzerejéről, típusairól, a játékokban a felhasználókat érintő pszichológiai mechanizmusokról. „Főleg kamaszok és fiatal férfiak betegsége az internetes játékfüggőség. Ők azok, akik képesek rákattanni egy párhuzamos, virtuális világra, amelyben egy teljesen új személyiséget alkotva maguknak, hősökké, kalandorokká, harcosokká válhatnak. De vajon mitől lesznek addiktívak a számítógépes játékok?””)
Ha dióhéjban össze kell foglalnom, akkor a lényeg az, hogy a gyerek nem tud egyik pillanatról a másikra kilépni a játékból. Ha így tesz, biztosan frusztrált lesz, a bosszús, és a játékon fogja törni a fejét akkor is, ha mással kellene foglalkoznia. Ez a dolog úgy előzhető meg, ha megállapodunk vele, hogy mikor hagyja abba a játékot. Nagyon fontos, hogy NEM IDŐPONTHOZ, hanem játékbeli eseményhez kössük a kilépést, mint például a pálya vége, szintlépés, meccs befejezése, vagy a következő mentési pont elérése. Ehhez nem árt ismerni a játék felépítését. Ha a gyerek jó szájízzel áll fel a játék mellől, és valóban befejezi, nem pedig megszakítja, abbahagyja a játékot, akkor sokkal könnyebb lesz átállnia az egyéb programokra.
A játék-erőszak probléma mára teljesen hangsúlytalanná vált, amennyiben kiderült, hogy a gyerekek nem a játékoktól kattannak be, hanem akinek valamilyen pszichés problémája van, az adott esetben a játékokból veszi a rossz, erőszakos probléma megoldási mintákat. Ezek nagyon ritkák, de nem árt figyelni, és ha több aggasztó jel jelenik meg, akkor érdemes felkeresni egy szakembert. Fontos, hogy az semmiképp sem aggasztó jel, ha a gyerek szeret játszani. Az már inkább, ha szélsőséges nézeteket kezd hangoztatni, agresszív filmeket néz, esetleg kegyetlenkedik a háziállatokkal, barátokkal.
A legnépszerűbb játékokról szeretnénk néhány érdekeset bemutatni, mondana néhányat?
Érdemes játékújságírókat megkérdezni. Amúgy amik nagyon mennek azok a Clash of Clans, az Agar.io, a Minecraft, a Counter-Strike GO, a Team Fortress, a LoL, stb.
A válaszadó, Fekete Zsombor:
Játéktervező, szociológus. 2009-2011 között az Egyszervolt.hu gyerekjátékait tervezte, 2011 óta nagyvállalatoknak készít oktatójátékokat. Több hazai-, és nemzetközi díjat nyert szoftvereivel, leginkább mégis azokra a projektjeire a legbüszkébb, amikor a játékai segítettek: például mikor autista gyerekek képességeit sikerült jelentős mértékben fejleszteni, vagy egy bolthálózat teljesítményét sikerült több mint 20%-kal növelni. Két gyermekes apuka, s bár az emberkísérleteket mélységesen elítéli, a másoknak adott tanácsait rendre leteszteli saját gyermekein is.
Gamer365.hu – Videójáték és szórakoztató online magazin
PlayDome
A PlayDome (www.playdome.hu) egy kizárólag az interneten olvasható, független számítástechnikai magazin, az 1998-ban alapított PC Dome utódja.
„Azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.”
Játékoslét Kutatóközpont (Facebook-oldal)
„De jó volna mindent, mindent elfeledni, de jó volna játszadozó gyermek lenni… Óh de nagy boldogság szállna a világra.” Ady Endre
Játékoslét Kutatóközpont (honlap)
„A JátékosLét Kutatóközpont (JLK) célja bemutatni az online játékosok világát, másrészről pedig a mai világunkban rejlő azon lehetőségeket, hogy hogyan tudunk boldogabban, játékosabban élni a játékok és játékos mechanizmusok bevonásával. A Kutatóközpont különös hangsúlyt fektet az ún. „Gamification”-nek nevezett jelenség valós értékeire, hogy a jövőben minden fontos intézményben megjelenjenek és elterjedjenek az életünket könnyebbé tevő játékos mechanizmusok. A JátékosLét Portál és Facebook oldala a játékok világáról, életminőséget javító hasznosságáról szóló aktuális hírekről, eseményekről, kutatásokról és projektekről számol be, támogatva ezzel a játékos társadalom elismertségét.”
A moderniskola.hu így írt erről 2014-ben.
Kapcsolódó cikk:
Játékosan tanítani- tanítóként játszani
5 dolog, amivel a gyerekek – káros – tévézését indokolják a felnőttek- és a javaslatok
Még egyszer a tévés tévhitekről – és arról, hogyan csinálhatnánk jobban
