Természetes, ha egy válság során szomorúságot, stresszt, zavartságot, félelmet vagy dühöt érzünk és komoly segítséget adhat, ha ilyenkor olyanokkal beszélünk, akikben megbízunk. És ez fordítva is igaz: a körülöttünk lévő gyerekeknek, fiataloknak is támaszt nyújthat, ha szót válthatnak velünk erről.
„A gyerekek sokféle helyzethez jól tudnak alkalmazkodni, képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni, és nem sérül biztonságérzetük, kiegyensúlyozottságuk eközben. Ennek azonban az a feltétele, hogy a szülő gyerekként kezelje őket és folyamatosan biztonságot sugározzon” – fogalmazta meg Deliága Éva pszichológus.
Abban többnyire egyetértenek a szakértők, hogy a pontos, tényszerű és higgadt tájékoztatás a legfontosabb ilyenkor – de ügyelni kell arra is, hogy a felnőtt a kérdező gyerek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő magyarázatot adjon a történésekre. Nem biztos, hogy minden vonatkozó adatot tudnia kell egy gyereknek: a túl sok (és feldolgozhatatlan) információ fokozza a veszélyérzetet. Sokszor az átgondolt, nyugodt válaszok többet érnek ennél, mivel biztonságot, kiegyensúlyozottságot sugallnak. És mindenekelőtt: érdemes átgondolni, kipuhatolni, hogy valóban szeretne-e adott alkalommal beszélni a gyermek erről a témáról.
Érdemes megtudni, milyen ismeretei vannak egy-egy gyereknek a koronavírusról: fontos, hogy adott esetben a téves és vagy/ félreértett információk is napvilágra kerüljenek, és nyugodt körülmények között, higgadtan átbeszélhessük ezeket. Az egyes eszmecserék során természetesen fontos az oldott, bizalmi légkör kialakítása, a figyelem (fontos például, hogy alkalmazkodjunk a jelenlévő gyerekek által megértett nyelvezethez) – és mindenekelőtt az erre fordított minőségi időre.
Mindehhez nem árt felkészülnünk. Természetesen senki nem kívánja egyetlen felnőttől sem, hogy alkalmi vírusszakértővé képezze magát. Inkább a lehetséges „gyakori kérdéseket” célszerű átgondolni (az aktuális statisztikai adatok helyett tömören, ám megnyugtatóan megmagyarázni, miért nem lehet most hosszabban időzni a nagymamánál), illetve feltérképezni azokat a számunkra megnyugtató, hiteles forrásokat, melyekből tájékozódhatunk. Ebben az esetben sem szégyen az „ezt fejből nem tudom, de igyekszem mihamarabb utánanézni” – típusú válasz.
Hivatalos információkért a World Health Organization Hungary a következő oldalakat javasolja:
- WHO:https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019
- Nemzeti Népegészségügyi Központ: https://www.nnk.gov.hu/
- Magyar Kormány:koronavirus.gov.hu
- Unicef: https://unicef.hu/koronavirus/
A téma szakszerű áttekintéséhez fontos információt adhat a The National Child Traumatic Stress Network (NCTSN) által összeállított segédanyag is: https://drive.google.com/file/d/1uF2xLL4a6CIRxlYh4R-64asKiJZzl7At/view?fbclid=IwAR2F8Oio7krIH9tJtsLHQeJiOCeJo7T1f_p5YaIPgcO9N2GeVaHVeIpYGhs
Bár olykor okozhatnak fejtörést az egyes kérdések, érdemes rájuk komoly bensőséges és őszinte beszélgetések alapjaiként tekinteni – melynek során közelebb kerülhetnek egymáshoz a különböző generációk.
Forrás: https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/2020/03/11/kenyszer_vakacio
https://panpeterstop.blog.hu/2020/03/11/a_z-_alfa-generacio_is_retteg_a_koronavirustol
