Kezdőlap hírmozaik

Egy különleges napló

Hogyan fogalmaz(tat)hatjuk meg a személyes jellegű olvasmányélméneket? Mi köze a YearCompass-füzeteknek a háziolvasmányokhoz? Mitől lehet valóban napló az olvasónapló? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ.

Forrás: Pixabay

A klasszikus értelmezés szerint az olvasónapló „az irodalomtanítás ismert módszerei közé tartozik. Célja az irodalmi alkotás tartalmi és esztétikai értékeinek jobb megismertetése a tanulókkal, olyan szempontok adása, melyek segítenek a későbbiekben is irodalmi értékek kiválasztásában, a művek egyéni feldolgozásában, befogadásában”.

Az ilyen típusú olvasónapló elsődleges szempontjai tehát feladatközpontúak: a háziolvasmányok  ellenőrzése, a szövegértés, szövegértelmezés gyakoroltatása stb. A következőkben olyan lehetőségeket mutatunk be, amelyek a fentiekkel ellentétben az olvasónapló napló jellegét hangsúlyozzák.

Megjegyzendő, hogy egyik típus sem „jobb” vagy „rosszabb” a másiknál: a kétféle megközelítésnek más a feladata, funkciója. A fent említett példák tárgyi tudást kérnek számon, illetve az elemzőkészséget alapozzák meg.

A következőkben bemutatandó olvasónaplóknak inkább az olvasóvá nevelésben van szerepük és a személyes (olvasmány) élmények kifejezését és strukturálását helyezik előtérbe. Az alábbi vázlatlapok annyiban hasonlítanak a manapság oly divatos YearCompass-füzetekhez, hogy rendszerezik a személyes élményeket, egyfajta összefoglalásra késztetnek és hozzászoktatnak az aktivitáshoz: az értelmezéshez és a jegyzeteléshez. (A bemutatott olvasónaplókban tudatosan váltogatták a készítők az automatikusabb – például dátumokra vonatkozó – feladatokat és az elgondolkodtatóbb, elvonatkoztatást igénylőeket.)

Az ilyen típusú olvasónaplók nem újkeletűek. A következőkben a Móra Kiadó 1967-es kiadványát mutatjuk be, amely a dokumentumra vonatkozó szempontokat is érvényesíti (hangsúlyozza például annak feljegyzését, hogy honnan származik a könyv) és teret ad a „bármi egyéb, ami eszembe jutott erről” típusú megjegyzéseknek is:

 

A fentiek fontos tanulsága tehát mindenképpen az, hogy érdemes az olvasmányokhoz, könyvekhez kapcsolódó személyes érzéseket tudatosan összefoglalni, rendszerezni. A YearCompass-típusú megoldások komoly segítséget nyújthatnak a háziolvasmányokkal kapcsolatos feladatok átkeretezéséhez – a naplójelleg sajátos ízt ad(hat) a könyvek és az olvasás megszerettetéséhez is.

Előző cikkHogyan lehet már egy feladatlap is szabadulószoba?
Következő cikkInteraktív népmesei játszóház – online