Szesztay Margit így fogalmaz az első óra fontosságáról: “Az első óra meghatározó a csoport életében. Nagy jelentősége vannak annak, hogyan telik az első találkozás, ki milyen benyomásokkal távozik.” A feladatokból jó pár ötlet mozgással is jár. Minden mozgással járó feladat energetizáló, figyelemébresztő funkciót tölt be az egyéb lehetséges célok mellett. Amikor kimozdítjuk a tanulókat az ülő pozícióból, ez sokszor azzal is jár, hogy mentálisan is kizökkentjük őket a megszokott passzív tanulói szerepkörből. Margit szerint „a jelenlevő megtapasztalható érzetek, érzelmek, gondolatok, energiák összessége alkotja egy-egy pillanatban egy csoport dinamikáját” (2009)
A tanári szerep megváltozása: a tanár, mint csoportvezető
A tanárnak, mint csoportvezetőnek kulcsszerepe van a csoportdinamika alakulásában. Egy lelkes tanár képes felkelteni a diákok érdeklődését egy téma iránt, és az a tanár, aki képes intenzíven figyelni és reagálni a diákok véleményére, reakcióira, vagy a reakciók hiányára, nagy valószínűséggel el tudja érni, hogy a diákok is figyeljenek egymásra és rá. Ez pedig pozitívan hat a csoport dinamikájára és segíti az együtt-tanulást.
Mi van a bőröndömben?
Minden tanuló kap egy A4-es papírlapot, amit 4 részre oszt, ez lesz a bőröndünk. A bőröndöket az alábbi instrukciók alapján töltik ki a tanulók:
Piknik
A feladat céljai:
− tudatosítani, hogy miért nehéz megszólalni csoportban és az egész osztály előtt,
− megerősíteni, hogy mindenkinek a véleménye, gondolatai, ötletei fontosak, sokat tudunk egymástól is tanulni,
Idő: 20 perc
Lépésről lépésre
1)A tanár megkéri a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy az osztály pikniket szervez. A piknik akkor jó, hogy ha mindenki hozzájárul valamivel: lehet hozni enni-innivalót, de bármi mást is, ami segít abban, hogy kellemesen és tartalmasan töltsük együtt az időt. Első körkérdés: „Te mivel járulsz hozzá az osztálypiknikhez?” Mindenki találjon ki valamit és felállással jelezze, ha kitalálta, hogy mit hoz.
2)Körbe megyünk – vagy padsorról padsorra – és minden tanuló elmondja, ő mit hoz, majd leül.
3)A tanár megjegyzi, hogy időnként a tanóra is olyan, mint egy piknik, mindenkinek az ötletére, véleményére szükség van, ahhoz, hogy jól működjön. Ugyanakkor néha nehéz csoportban vagy az egész osztály előtt megszólalni. Ilyenkor segíthet, ha azt gondoljuk, hogy osztálypikniken vagyunk – és elengedjük az esetleges gátlásokat, feszültségeket.
4)Második körkérdés: „Téged mi gátol abban, hogy csoportmunka közben vagy az osztály előtt megszólaljál?” Mindenki gondolja ezt végig, és felállással jelezze, ha készen van.
5)Körbe megyünk – vagy padsorról padsorra – és minden tanuló elmondja, hogy őt mi tartja vissza a megszólalástól, majd leül. A gyakorlat akkor ér véget, amikor mindenki ül.
Mozaik csoportmunka
A tanár az osztályt 4-5 fős csoportokra bontja és a kiscsoportokban minden tanuló más-más szöveget vagy szövegrészletet kap. Mindenki elolvassa a neki osztott szöveget, és ha társul hozzá feladat, megoldja azt. Ezt követően minden tanuló összefoglalja csoportjának az ő szövegrészletét, és miután ezt minden csoporttag megtette, kialakul egy teljes kép, pl. összeáll a történet.
Vándorló csoportok
Ahogy az elnevezés is mutatja, ennek a feladattípusnak az a lényege, hogy a különböző csoportok az óra során „vándorolnak” előre kijelölt munka-állomások között. Azonos számú munka-állomásra és csoportra van szükség, hogy egyidőben minden csoport tudjon dolgozni. Egy adott jelre a csoportok átvándorolnak egy másik állomásra. Egyik verziója a feladattípusnak az, amikor az állomásokon a tanár helyez el egy adott témához kapcsolódó különböző feladatokat. Egy másik verzió az, amikor a tanulók egy korábbi csoportmunka során megalkotott produktumot állítanak ki, például posztert, közösen írt történetet, verset stb. Ebben a verzióban a tanulók egymás munkáját olvassák el, egészítik, ki, értékelik stb. Izgalmassá teszi a feladatot az is, ha megkérjük a tanulókat, hogy „beszéd nélkül”, csöndben egészítsék ki egymás munkáját.
Segíts, hogy megjegyezzem a neved
Mindenkit megkérünk, tegye emlékezetessé a keresztnevét számunkra. Például: miért ezt a nevet kaptam? Mit jelent a nevünk? Találjunk ki egy jelzőt, ami ugyanazzal a betűvel kezdőik mint a nevünk és illik ránk.
A cikket összeállította és a sorozatot szerkeszti Tóth Éva főszerkesztő.
Források:
- Szesztay Margit: Aktív és interaktív tanulástámogató techniká, Mindenki Iskolája: A tanulástámogató kommunikáció
fejlesztése, ELTE, Budapest, 2019 - Szesztay Margit: Az én csoportom: csoportdinamikáról, csoportvezetésről trénereknek : gyakorlati útmutató leendő és gyakorló nyelvtanárok (tovább)képzéséhez, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009
