A dal, amit (majdnem) Mindenki ismer
Deák Kristóf Oscar-díjas alkotása, a Mindenki középpontjában Balázs Árpád Bodzavirág című kórusműve áll (a filmben a budapesti Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola énekkarának tagjai adták elő), amely Nemes Nagy Ágnes Tavaszi felhők című verse nyomán készült. A szöveget sajátos módon valóban megzenésítésre szánta a szerző, de természetesen nem a film céljaira. A zeneszerző így emlékezett vissza a keletkezés körülményeire egy interjúban: „A mű a Szigligeti Alkotóházban készült. Bodzavirágzás idején sétáltam Nemes Nagy Ágnessel. Kiderült, neki is a kedvenc virága. Gyerekként ő is faragott bodzafurulyát. Másnap a szobakilincsemen találtam egy kéziratot, a Bodzavirágot. A következő reggelen már az ő ajtaján volt a kottás válasz. Példa nélküli, gyors alkotó folyamat.”
„Ami jó van a világon, / születésnapján kívánom…”
Nemes Nagy Ágnes talán legismertebb, legnépszerűbb versciklusa a pöttöm, gömbölyded házvezetőnője, Bors Józsefné által ihletett Bors néni-versfüzér. (A későbbiekben a költő író-olvasó találkozón is bemutatta Bors Józsefné Balogh Borbálát ifjú közönségének.) 1978-ban jelent meg: színházi változatát először az Egyetemi Színpadon, 1980-ban mutatták be Novák János rendezésében. A címszerepet Dajka Margit alakította, partnerei Verebes István és Kútvölgyi Erzsébet voltak. „A Bors néni volt az első az életemben, ami csúcsokat döntött, kereteket feszegetett, és mégis színpadot kapott” – emlékszik vissza Novák János első rendezői sikerére. A siker egyik titka valószínűleg a különleges, versekre épülő szövegkönyv volt, amely egyaránt alkalmasnak bizonyult a közös éneklésre („ami jóóóóóó van a vilááááágon, születésnapján kívánom…”) és játékra – vagyis az interaktív, gyerekeket mozgósító előadásokra.
Költő a katedrán
Sokan nem tudják, hogy Nemes Nagy Ágnes az ötvenes években a Petőfi Gimnázium tanáraként is tevékenykedett. Leghíresebb tanítványa a pár évvel ezelőtt elhunyt költő, író, műfordító, Tandori Dezső volt. Ezt a mester-tanítvány kapcsolatot mindketten büszkén vállalták. Annál is inkább, mivel ez nemcsak a magyarórákra, irodalmi szakkörökre és versenyekre korlátozódott: amint az Tandori „hivatalos” életrajzában is olvasható, „nagyon fiatalon bekerült gimnáziumi tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek írói-baráti körébe (Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával, Mándy Ivánnal s másokkal volt szoros kapcsolatban), s e körnek irodalmi–művészeti–filozófiai tájékozódása, ízlése s erkölcsi tartása igen nagy hatással volt írói pályakezdésére s választásaira”. Nemes Nagy Ágnes pedagógusi elhivatottságát jól jelzi, hogy – ahogyan erről Tandori többször is megemlékezett -, tanítványa egyetemi felvételijének éjszakáján nem aludt az izgalomtól.
Forrás: file:///C:/Users/acer/Desktop/hegyvidek_2017_20_11_07_z.pdf
