Kezdőlap Jeles Napok

Készüljünk a magyar kultúra napjára!

Különleges alkalomra készülünk: január 22-én ünnepeljük nemzeti himnuszunk 200. születésnapját. Írásunkban olyan feladatokat gyűjtöttünk csokorba, melyek révén remélhetőleg jobban megismerjük Kölcsey versét – és talán közelebb is kerülünk hozzá.

Forrás: Pixabay

Kétszáz évvel ezelőtt (a Himnusz keletkezése idején) korántsem volt könnyű válaszolni arra, hogy hol van a haza: „A hazát kereste ekkor térben és időben tudós, politikus és író. Ki a történelmi hagyományokban, ki a nyelvrokonságot-származást kutatva, mint Kőrösi Csoma Sándor, ki a szülőföld képeit rajzolva, ki történelmi és természetjogi érveket sorakoztatva” – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba történész, az európai nemzeti himnuszok eredetét kutatva. Talán most is érdemes elgondolkodnunk ezeken – például a következő feladatok segítségével.

Gyűjtsünk! Milyen eszközökkel, kik foglalkoztak a fenti idézetben megfogalmazott kérdésekkel (tudósok, történészek, régészek, művészek)?

Milyen himnuszok vannak (még)?

Műfaji szempontból (némi egyszerűsítéssel) élve három típusba sorolhatjuk a nemzeti himnuszokat. A leggyakoribb típus a katonadal: ezek az induló műfajához áll közel, viszonylag egyszerű versformák, könnyen énekelhetők, rokonságban állnak a népdalokkal is, érzelmi töltésük igen erős, közvetlenül szándékoznak hatást gyakorolni a befogadóra, nagyfokú azonosulást követelnek meg.

Énekeljünk! Hol találunk hasonló indulókat a magyar történelemben? Milyen (közelgő) nemzeti ünnephez kapcsolódnak? Énekeljünk belőlük párat!

Milyen vers Kölcsey Himnusza?

A harmadik típus a szorosan vett himnusz műfajához áll közel. Kölcsey verse ebbe a csoportba tartozik: a költő megszenvedett múlt fejében kér nemzetének jobb jövőt.

Gyűjtsünk adatokat! Milyen történelmi eseményekről emlékezik meg a költő versben? Milyen módon szenvedték meg ezeket az eseményeket a magyarok?

Milyen a haza Kölcsey Himnuszában?

A nemzeti himnuszokban a haza gyakran tájként jelenik meg. Igaz ez Kölcsey soraira is: „Értünk Kunság mezein / Ért kalászt lengettél / Tokaj szőlő vesszein / Nektárt csepegtettél”. „Őseinket felhozád / Kárpát szent bércére”;  „S merre zúgnak habjai / Tiszának, Dunának”

Beszéljük meg! Rajzoljuk le! (Akár közösen is!) Milyen az eszményi táj? Hol jó élni? (Otthonos? Biztosítja a megélhetést? Szép? Természeti kincsekkel rendelkezik? Népszerű kirándulóhely? Külföldön is híres? Része a világörökségnek?)

Gyűjtsünk verseket! Hogyan fogalmazzák meg a magyar költők egy-egy hazai táj szépségét?

Játsszuk el! Hogyan jelenítenénk meg ezek közül egyet-egyet egy élőképben? (Csoportban is játszhatjuk! Vajon kitalálják a többiek, melyik hazai tájra gondoltunk?)

Alkossunk! Az egyes hazai tájak Kölcsey Himnuszában is jelképessé váltak. Milyen hasonló jelképes tájakat (hegyeket, folyókat stb.) ismerünk? Hogyan jelenítenénk meg ezeket egy címeren? Készítsük el! (Ismerünk ezekhez kapcsolódó meséket, mondákat is? Meséljük el!)

Forrás: Kiss Gy Csaba: Hol van a hazám? (Életünk)

Előző cikkBest of MI 5. – best of jó gyakorlatok
Következő cikkA vegyes tanulásé a jövő – interjú