Kedves Zsuzsa, mit jelent a vegyes tanulás fogalma? Hogyan működik a gyakorlatban?
A blended learning, vagy vegyes tanulás, a tanulás olyan megközelítése, ami kombinálja az iskolai, jelenléti tanulási tevékenységet az online tanulási tevékenységgel. Régebben a tanulás folyamata egyértelműen egy helyhez, az iskolához kötődött. Mára nyilvánvaló, hogy a tanulás egy tevékenység, ami számos helyen végbe mehet, és ezek közül csak egyik az iskola. Tanulhatunk otthon, múzeumban, könyvtárban, a természetben és még sok más helyen. Az iskola, mint tanulási környezet elismerése mellett tehát a tanítási- tanulási folyamat tervezése során fontos cél lehet a különböző tanulási színterek változatos, együttes alkalmazása.
A technikai fejlődés az elmúlt néhány évben azt eredményezte, hogy egyre több tanulási tartalom kerül online felületre, és válik elérhetővé bármikor, bárhol, bármilyen típusú eszközről, így ezeket az online forrásokat és az interakciókat is kulcsfontosságúnak kell tekinteni a tanulók tanulása szempontjából. A világjárvány ezt a folyamatot még felgyorsította.
Ahogy az alábbi ábra is mutatja, az alapján, hogy a tanulási helyszínek milyen mértékben váltakoznak, mennyire részese az oktatásnak a technika, mennyire fejlettek a tanulók digitális kompetenciái, rengeteg variáció létezik a két végpont, a teljes jelenléti és a teljes digitális oktatás között. A személyes és online kapcsolattartás különböző arányai alkotják a kevert tanulási környezetet.
Mennyire kíván ez a módszer más szerepet a tanártól?
A tanulás helyszínéről és módjáról való tanári gondolkodás először a koronavírus elleni védekezés miatt elrendelt korlátozások nyomán kellett, hogy megváltozzon. A távolléti oktatás idején mindenki otthonról tanult, majd utána, a gyakori karantén helyzet miatt az is előfordult, hogy diákjaink egy része otthonról, egy része az iskolában vett részt az óráinkon.
A járvány után felmerült a kérdés: Mi lenne, ha tanárként az egyik tanulási formát sem zárnánk ki? A kényszer szülte tanulási környezetek váltakozása helyett, a tanári tevékenység hatékonyságát növelnénk azzal, hogy a saját pedagógiai gyakorlatunkkal kapcsolatban végig gondolnánk, a tananyagból mi az, amit a diákjaink otthon is el tudnak hatékonyan sajátítani és mi az, amihez a tanár jelenléte nélkülözhetetlen. Tehát mely tanulási helyszín miért és hogyan alkalmazható hatékonyan, mi támogathatja kitűzött céljainkat a legjobban?
A legnehezebb dolog a kevert tanulás bevezetésében az, hogy rendkívüli rugalmasságot kíván. Ezért fontos, hogy a tanárok megismerjenek különböző vegyes tanulási modelleket, és ezek alapján megkezdhessék saját modelljük kigondolását és megvalósítását.
Említenél a vegyes tanulási modellek közül néhányat?
Az alábbi ábra néhány vegyes tanulási modellt mutat, amelyek közül én csak párat emelek ki.
Kifordított osztálytermi modell
A vegyes tanulás legismertebb formája, ami már néhány helyen a Covid-19 világjárvány előtt is bevett gyakorlat volt, a „Flipped Classroom”, azaz a tükrözött vagy más néven kifordított osztálytermi modell. A modell mottója: “online tanulás, offline alkalmazás”. A modell esetében az előadások és a gyakorlati házi feladatok elemei felcserélődnek. A tanulók az óra előtt online tananyagokból otthon tanulják az új tartalmat, az órán töltött időt pedig az aktív tanulásra és az újonnan tanult készségek alkalmazására fordítják. Ez lehetővé teszi a tanárok számára, hogy az órai időt többre használják fel, mint tartalomszolgáltatásra, és több teret biztosít a diákok számára az egyéni vagy kiscsoportos együttműködésre, gyakorlásra és jobb lehetőséget kínál a személyre szabott tanulásra is.
Különböző rotációs/forgásos vegyes oktatási modellek
A különböző rotációs/forgásos modellek lényege, hogy különböző tanulási helyszínek, állomások vannak. Ez a modell a csoportot/osztályt kisebb egységekre bontja, vagy a tanulók egyénileg, személyre szabottan forognak a különböző állomások és tanulási lehetőségek között. Nem feltétlenül fordulnak meg minden állomáson, hanem csak a számukra legrelevánsabbakon. Minden csoportnak vagy tanulónak van egy egyéni listája, tanulási útvonala a fejlesztendő készségekről és a végrehajtandó tevékenységekről, amely mentén halad előre. A tanulók egyéni igényeik, és nem az egész osztály igényei alapján meghatározott időpontokban váltanak át az állomások között. Ezek az állomások magukban foglalhatják a független online munkát (tanárok által készített videók megtekintése vagy online beszélgetésben való részvétel), kiscsoportos oktatást, együttműködési munkaállomásokat és nagyobb, szemtől szembeni csoportos interakciót.
Flex modell
A flex modell valószínűleg jobban működik felnőtteknél (például nyelviskolákban elfoglalt felnőtt tanulók esetében) vagy idősebb középiskolás diákoknál, mivel az online rész több önálló tanulást és rugalmasságot igényel. A flex modell egy olyan típus, amelyben az online tanulás képezi a hallgatói oktatás gerincét a tanár által meghatározott, személyre szabott ütemterv szerint. Az osztálytermi foglalkozásokra a tanulók egyénileg maguk jelentkeznek. Ez jelenthet olyan tevékenységet, mint a kiscsoportos oktatás, csoportos projektek és egyéni korrepetálás vagy laboratóriumi, estleg műhelymunka, a tanár támogatásával.
Self blend/ Egyéni keverék vagy à la carte modell
Ebben a modellben a tanulók az iskolai óráikat kiegészítik egy saját maguk által választott vagy a tanár által javasolt online kurzussal, a tanulók érdeklődésének vagy igényeinek megfelelően. Ez a modell merőben különbözik a többitől, mivel nem egy kurzuson belüli kevert oktatással foglalkozik, hanem két kurzus párhuzamos működéséről szól: az egyik az iskolai tanóra, a másik pedig egy kiegészítő online kurzus (például idegen nyelv tanítása esetén a kiegészítő kurzus lehet irodalom, országismeret idegennyelven) Ez inkább a tehetséges és erősen motivált tanulók körében működik a legjobban.
Az à la carte modellben a releváns online kurzusok megtalálása természetesen kihívást jelenthet, de egyre több online kurzus érhető el az iskolások számára. A legkézenfekvőbb kiindulópont a Khan Academy, amely több ezer ingyenes online tanulási forrást kínál tantárgyak szerint kurzusokba rendezve, és amelyet számos különböző nyelvre lefordítottak.
Milyen előnyei vannak a vegyes tanulásnak a diákok szempontjából nézve?
A jól szervezett vegyes tanulásnak számos előnye lehet a diákok szempontjából. Egyrészt azért hatékony, mert a hagyományos előadás-alapú tanítási modell helyett lehetővé teszi az osztálytermi idő aktívabb és értelmesebb tevékenységekkel történő megtöltését. Másrészt a vegyes tanulás támogatja az önálló tanulást, az egyéni tanulási útvonalak kialakítását. Kedvez a különböző tanulási stílusú tanulóknak, hogy tanulásukat a saját igényeiknek megfelelően alakítsák.
A járványhelyzet alatti távolléti oktatás azt is megerősítette, hogy az iskola, a pedagógus, a diákok és a szülők személyes kapcsolatai, illetve ezek minősége képezi a tanulói jóllét egyik kulcselemét. Tehát a digitalizáció térnyerése mellett elengedhetetlen a személyes, jelenléti tanulási helyzetek lehetőségének megteremtése. A vegyes tanulás esetében az önálló tanulás mellett fontos szerepet kap a tanári jelenlét és támogatás is.
Mi a különbség a szinkron és szinkron virtuális együttműködés között és milyen alkalmazásokat ajánlanál ezekre?
A hatékonyság eléréséhez fontos, hogy feltérképezzük, hogy az egyes tartalmakhoz és tevékenységekhez milyen módszereket rendeljünk, fontoljuk meg, hogy mi az, ami osztálytermi környezetben működik, mi az, ami online, távolról, vagy kiscsoportban, nagy csoportban, stb. Például egy szerepjátékos tevékenységet jobban meg lehetne szervezni az osztályteremben, mivel valóban előnyös a közös fizikai tér és interakció, míg a gondolattérkép elkészítése online is remekül működik. A rendelkezésre álló alkalmazások tárháza ma már szinte végtelen.
eTwinning nagykövetként mi a véleményed, mennyire illeszkedik be a vegyes tanulás módszertana a nemzetközi projektmunkába?
Kiválóan illeszkedhet. A nemzetközi projektek, így az eTwinning projektek esetében is a projekttermékek a virtuális térbe kerülnek és a közös munka is többnyire egy online felületen folyik.
A feladatok egy részét a partnerek önállóan otthon végezhetik, vannak feladatok, amelyeket az osztálytársakkal együttműködve az iskolában végeznek el a tanulók, másokat a nemzetközi partnerekkel együttműködve az online térben.
A projektek tervezésénél nagyon fontos, hogy az elvégzendő feladatok mellé a megfelelő módszereket, helyszíneket is megtervezzék. Egy projekt végrehajtása a vegyes tanulás egyik mintapéldája lehet.
Miért mondhatjuk azt, hogy a módszer jellemzői túlmutatnak a hagyományos tantermi kereteken? Mennyivel tud többet adni?
A vegyes tanulás nem egyszerűen a hagyományos tanítási stratégiák kiegészítése, hanem a tanítás és tanulás újra tervezése, amely a távolságot a személyes találkozásokkal ötvözi, ezáltal új lehetőségeket teremt a tanulásban. A vegyes tanulás nem úgy történik, hogy egyszerűen adunk egy kis házi feladatot, vagy online tárhelyet hozunk létre a leckékhez.
Megvalósítása tehát tulajdonképpen az iskolán belüli és kívüli tanulás értelmes integrációja és a különböző környezetek nyújtotta előnyök kihasználása teszi sikeressé. A két környezetben végzett tanulásnak integráltnak, egymást kiegészítőnek és átfedőnek kell lennie, és a tanulóknak maguknak is rendelkezniük kell némi kontrollal az idő, a hely és a tempó felett. Nem véletlen, hogy az Európai Tanács is ajánlásában a vegyes tanulás gyakorlatának megvalósítását ösztönzi tanulásszervezési formaként
Kedves Zsuzsa, te vagy 2023-ban az első interjúalanyunk. Mit üzensz Olvasóinknak az új évre?
Ma az oktatást sok minden körüllebegi, de sose felejtsük el a legfontosabbat: a gyermekek érdeke mindenek felett elsőbbséget élvez. Az iskola a gyermekért van és nem a gyermek az iskoláért. A gyermekek változnak, ahogy változik körülöttük a társadalmi környezet, a világ. Tudjunk mi, tanárok is változni velük, alkalmazkodni a megváltozott elvárásokhoz. Tegyük iskolánkat olyan hellyé, ahol a diák és a tanár is szívesen tölti az idejét. A pozitív érzelmi hozzáállás sokban segíti a hatékony munkát.
