Kedves Viki, a Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatójaként hogyan látod, milyen formában tudnak a digitális munkarend tanulságai beépülni a pedagógusképzésbe?
Azt gondolom, hogy az oktatás minden szintjén, területén nagy feladat, kihívás volt mindannyiunk számára ez az időszak. Sok jó gyakorlat került át a digitális munkarend után a mindennapokba. A tanulás több csatornán keresztül történő támogatása, a különböző alkalmazások intenzívebb, kreatív beépülése minta lehet a fiatal pedagógusjelölteknek is. A digitális munkarend alatt elkészült online tananyagok, távoktatási felületeken kidolgozott tartalmak továbbra is hatékonyan segítik az oktatók és hallgatók munkáját. Azonban azt is fontos kiemelnem, hogy a pandémiás időszakot megelőzően is számos egyetemi projekt támogatta az oktatók kompetenciáinak fejlesztését, karunkon is több olyan workshopot szerveztünk, aminek tapasztalatait nagyon jól tudták a kollégák alkalmazni az online félévek során is.
Mindezek mellett úgy gondolom, hogy más hozadéka is van ennek az időszaknak. Egy, – a kollégáimmal (Kövecses, Lampert, Lőrincz, Pongrácz 2020) végzett kutatásban, mely az egyetemi oktatók körében valósult meg az első online oktatási időszak után azt láthattuk, hogy a válaszadó kollégák nagy része fejlődésként élte meg ezt az időszakot. Az alábbi diagram azt mutatja, hogy saját fejlődésüket hogyan élték meg a kollégák, véleményük szerint mely kompetencia területek fejlődését támogatta meg leginkább a távoktatás féléve.
A válaszokból látható, a kollégák úgy ítélték meg, hogy teljes mértékben leginkább a problémamegoldó és a kreatív gondolkodásuk fejlődött a távoktatás első félévében. Ezt követte a hallgatók egyéni tanulási folyamatának támogatása, továbbá a digitális kompetenciáik fejlődése.
A sokat fejlődtem kategóriát leginkább a problémamegoldó gondolkodásnál, a digitális kompetenciánál és a kreatív gondolkodásnál választották. Közepes mértékben leginkább a szakmai, tantárgyi tudás fejlődését emelték ki, továbbá a hallgatók fejlesztő értékelését.
Az is bíztató volt a kérdőívet kitöltő kollégák válaszai alapján, hogy számos jó gyakorlatot kívántak tovább vinni a következő félévek munkájába kiegészítve a személyes jelenlétre épülő személyiségfejlesztést, oktatást.
Egy korábbi publikációdban kitértél az érzelmi nevelés fontosságára az online térben így például az online oktatás alatt is, hogyan, milyen eszközökkel lehetett ezt a fejlesztést elérni?
Ma a digitális korban a hatékony oktatás – nevelés megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen tényezők között az egyik nagyon lényeges elem a leendő pedagógusok érzelmi intelligenciájának fejlesztése. A tapasztalataim szerint a tanítóképzésbe érkező fiatal felnőtteknek egyre nagyobb szüksége van arra, hogy a felnőtt életükhöz, a leendő hivatásukhoz fejlesszük érzelmi intelligenciájukat, formáljuk életszemléletüket, ezáltal támogassuk pedagógusi kompetenciáik kiteljesedését. Felgyorsult, rohanó életünkben, a digitális generáció közösségi oldalakon zajló mindennapjaiban egyre nagyobb szükség van a kommunikáció, az empátia fejlesztésére, az együttműködésen alapuló problémamegoldásra. Leendő pedagógusként pedig központi szerepük lesz tanítványaik és szüleik támogatásában, osztályuk szeretetteljes terelgetésében, melyben személyiségük a legfontosabb.
A pandémiás időszak alatt kötöttebbek voltak a lehetőségek, de nagyon fontosnak tartottam azt is, hogy az „online tanulás” mellett a tanítványaim lelkével is foglalkozzak, hiszen egy nagyon nehéz élethelyzetben kellett mindenkinek helyt állni, veszteségeket is megélve, korlátok között élve.
A hallgatók érzelmi intelligenciájának fejlesztése egy személyes élményekre, saját tapasztalatokra épülő folyamat, mely a Léleknek idő kell című kurzusomon valósul meg. Tanítóként, meseterapeutaként ennek a kurzusnak a fókuszában a jelenléti oktatás során nagyon sokat dolgozunk mesékkel alkotó-fejlesztő mesefoglalkozások keretein belül, amit nagyon szeretnek a pedagóguspályára készülő fiatalok.
A pandémiás időszakban, az online órák során is igyekeztem változatos tevékenységekkel, feladatokkal készülni, amit csoportmunkában, párban, vagy egyéni munka során dolgoztak fel. A félév során mindenki készített egy naplót, amit óráról – órára vezetett, ebben rögzítette reflexióit, a feladatokkal kapcsolatos gondolatait, észrevételeit. A közös padlet felületekre is kerültek fel tartalmak, például az érzelmi intelligenciához készült szófelhők, vagy a csoport összetartozását is támogató „hála dalok” gyűjteménye.
A jelenléti órákon sokszor dolgozom OH kártyákkal, különböző képekkel. Online formában az icebreaker – metafox online applikációt (https://app.icebreaker.online/) használtam, illetve a Wordwall-t. A félév során több alkalommal került elő ez a platform, különböző kérdésekhez és képekhez kapcsolódóan segítette a szabad asszociációkat, “jégtörő feladatokat”. Hatékonyan segítette a kommunikációt, a közös gondolkodást, a ráhangolódást, továbbá motivációs lehetőségeket teremtett az online órákon. Az alkalmazások használatánál mindig igyekszem helyes egyensúlyt tartani amellett, hogy fontosnak tartom ismerjék meg a leendő pedagógusok a lehetőségeket és eszközként tudják majd alkalmazni azokat a helyzeteknek megfelelően.
Bár az online félévben ezt a tárgyat vegyes érzésekkel éltem meg, mert pedagógusként a személyes találkozások, a közösségi élmények számomra a meghatározóak, de azért úgy éreztem, hogy sikerült olyan folyamatot felépítenem, ami hasznos volt a hallgatóim számára. Sok ehhez hasonló visszaigazolást kaptam a kurzushoz kapcsolódóan:
„Ha nincs a Léleknek idő kell kurzus ezt a félévet teljesen másképp zártam volna. Befordulva, kiégve. De nem így lett, mert a rohanó, monoton online oktatás színfoltja megmentett. Rengeteget tanultam magamról, másokról. Jó visszanézni az elkészült naplót, ami a támaszom volt az elmúlt időszakban. Köszönöm a türelmet, a segítést és mindent is! Imádtam!
Egyetemeteken már a gyógypedagógusok és tanítók képzésében is nagy hangsúlyt fektettek a digitális eszközhasználat gyakorlati elsajátítására, ez volt a Modern Iskolával közös sorozatunk célkitűzése is. A hozzátok érkező hallgatók digitális írástudása mennyire széleskörű, valóban „digitális bennszülöttek”?
Nagyon eltérő a pedagógusképzésbe hozzánk érkező hallgatók digitális írástudása. Azt látjuk mindannyian, hogy nagyon jól boldogulnak a Snapchat, az Instagram, a TIK – TOK stb….világában, de sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy sokuknak kevés tapasztalata van arról, hogy a saját tanulásuk támogatására milyen segítséget tudnak igénybe venni. Alapvetően elég szűk körű azoknak az applikációknak, programoknak a száma, amit ismernek és sikeresen alkalmaznak a tanulásban. Egy korábbi online kérdőíves vizsgálatomban (2020 ősz) közvetlenül az első pandémiás időszak után, melyben az első éves pedagógus hallgatókat kérdeztem meg saját tanulási tevékenységeikről és az általuk alkalmazott tanulási módszerekről, az derült ki például, hogy a 64 elsőéves közül 13 fő egyáltalán nem használt semmilyen applikációt az online oktatás időszakában és sokan nem tudják, hogy mi, hogyan segíthetné a tanulásukat. Azt gondolom, hogy a pedagógusképzésben sokat tudunk tenni azért, hogy az önszabályozó tanulás fejlődését támogassuk, eszközöket, módszereket adjunk a leendő tanárok, tanítók, gyógypedagógusok kezébe.
Mely az az 5 eszköz, amely nem hiányozhat a digitális tolltartódból az új tanév kezdetén?
Alapvetően kíváncsi típus vagyok és az utóbbi években sokféle applikációval ismerkedtem, próbálkoztam. Ami nem hiányozhat a digitális tolltartómból, az elsőként a SUTORI. Nagyon szívesen használom ezt a programot, mert egy függőleges idővonal mentén az óra folyamatát meg tudom tervezni a ráhangolódástól, motiválástól a tananyag feldolgozásán, a jelentésteremtésen keresztül a reflektálás és az értékelés szakaszáig. Számos dokumentumtípus, videó, hasznos applikáció építhető be a folyamatba, reflexiókkal, chat lehetőséggel. ….stb.
A másik kedvencem a Padlet, mely felület alkalmazásával számos célkitűzést valósíthatok meg. A változatos hátterű és sokféle elrendezéssel kivitelezhető „üzenő fal” lehetőséget biztosít a kommunikációra, projektmunkára, kooperatív tanulásra. Tapasztalataim szerint a tanítójelöltek nagyon szívesen használják ezt az alkalmazást a csoportos projektmunkák és az egyéni feladatmegoldások során is.
Az előadások során szívesen alkalmazom a Mentimetert, a hallgatók véleményének, gondolatainak, kérdéseinek feltérképezésére. A szemléletes ábrák, szófelhők, diagramok az előadó számára is gyors információkat adnak arról, hogy egy adott témában milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek a kurzus résztvevői. Milyen gondolatok jutnak eszükbe egy fogalomról, vagy mi a véleményük egy adott kérdéssel kapcsolatban. A szavazás eredménye azonnal látható, magáért beszél. Fokozhatjuk az előadás interaktivitását, de az óra végi értékelés megvalósítására, önreflexióra is lehetőséget adhat.
Az utóbbi években egyetemi oktatóként azt tapasztaltam, hogy a didaktika alapfogalmakkal való ismerkedés, mely a pedagógiai szaknyelv alapja egyre nehezebben megy a pedagógusjelölteknek. A helyzet megoldására találtam a Quizlet alkalmazást, amellyel tanulásmódszertani támogatást adhatunk a tanítványainknak a tanuló kártyákkal történő játékos tanulás folyamatában.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a képzés során a hallgatóink leendő hivatásukra készülve találkozzanak azokkal az oldalakkal, melyek a tanítási gyakorlatokhoz is segítséget nyújtanak számukra. Ilyen többek között pl. a LearningApps is, amit szívesen használok a gyakorlati órák kiegészítő elemeként.
A különböző témák összefoglalására infografikákat is szoktam készíteni, ehhez egy jó program az easel.ly., ami szintén a digitális tolltartóm része.
Köszönjük az interjút Vikinek és mindazon kollégáknak, akik a nyár során is készségesen válaszoltak kérdéseinkre és motiválták Olvasóinkat. A sorozatot szerkesztette és tördelte Tóth Éva főszerkesztő.
