Kezdőlap hírmozaik

    „A pedagógusok sokkal bátrabban nyúlnak új eszközökhöz és sokkal kevésbé félnek önálló feladatot adni a diákoknak” – interjú

    Mai interjúnkban Györgyi-Ambró Kristóffal, a Tempus Közalapítvány projektkoordinátorával beszélgettünk a Digitális Módszertárról, a Digitális Pedagógus díjról és a digitális megújulás képességéről. Részletek mai cikkünkben!

    Kedves Kristóf, A 9 éve útjára indított Digitális Módszertár arra hivatott, hogy az IKT eszközöket és digitális pedagógiai módszereket kreatív és innovatív módon alkalmazó tanárok ötlettára legyen. A felhívásra jelentkező, kiemelkedő ötletek feltöltőinek munkáját Digitális Pedagógus Díjjal ismeritek el. Mesélnél kérlek a díj megalakulásáról és a célkitűzéséről?

    A Tempus Közalapítvány az Európai Bizottság támogatásával 2012. március 1-jével útjára indította a KÚT Program: Közösségi Út a Tanuláshoz (www.kutprogram.tka.hu) című újabb egyéves programsorozatát. A projekt középpontjában a különböző tanulási formák és azok magyarországi hozzáférhetőségének vizsgálata áll, különös tekintettel az informális és nem formális tanulásra, valamint a közösségi tanulás lehetőségeinek feltárására és fejlesztésére. A projekt keretében sokrétű szakmai tevékenységet és programokat valósítunk meg, melynek egyik része a Tempus Közalapítvány honlapjáról elérhető, népszerű Módszertani Ötletgyűjtemény (jelenleg Erasmus+ Módszertani Ötletgyűjtemény) mellett egy Digitális Módszertár létrehozása és tartalmi feltöltése a felhívásra jelentkezők gyakorlataival. 

    Györgyi-Ambró Kristóf, fotó: Tempus Közalapítvány

    A Tempus Közalapítvány nagy hangsúlyt fektet a közös európai oktatási célkitűzések hazai megismertetésére, az oktatási fejlesztési folyamatok tudásmenedzsmentjének támogatására interaktív fórumok működtetése, szakmai rendezvények szervezése, kiadványok készítése és nem utolsó sorban szakmai hálózatépítés által. A 2008-ban maga számára kijelölt út egyik legfontosabb eleme a helyi szintű, azaz alulról jövő kezdeményezések feltárása és támogatása.  Ezért 2010 és 2014 között évről évre változó szakmai fókuszt meghatározva – kapcsolódva az adott év európai prioritásaihoz is – létrehoztuk a Digitális Pedagógus díjat, mely a Magyarországon aktívan és hatékonyan működő, az egész életen át tartó tanulás terén tevékenykedő hálózatokat, közösségeket vagy oktatási innovációkat jutalmazza, melyek országosan mások számára is példaértékűek lehetnek.

    A Digitális Módszertár éves pályázatán a 2022-es év 12 ötletgazda pedagógusának és pedagógus csoportjának a bemutatóját tekinthették meg a Digitális Tér konferencia résztvevői.  Az idei díjazottjak közt hangsúlyosak a magyar nyelv és irodalom, valamint angol nyelvi ötletek, de médiaműveltségi projekt és pedagógusnapi programterv is került díjazásra. Milyen szempontok szerint értékelitek a hozzátok beérkező pályázatokat?

    Az értékelési szempontokat három nagy kategóriába rendszereztük. Kezdjük a célok vizsgálatával, ahol szakértőink áttekintik, hogy mennyire kapcsolódik az ötlet a felhívás általános célkitűzéseihez, világosak-e a pedagógiai célok és összhangban vannak-e ezek a módszerekkel, eszközökkel és tevékenységekkel.

    A második kategóriában magukat a módszereket tekintik át, amely a leghangsúlyosabb a három terület közül. Előnyt jelent itt a tevékenység alapú pedagógia, az interaktivitás. Már-már alapvető a kollaboratív munkaformák és a fejlesztő értékelés alkalmazása. Előnyt jelent továbbá a valódi differenciálás és tanulási utak. Ez például igen gyakran vízválasztó a díjazásra választásnál, kevés pedagógus képes valódi differenciálást megvalósítani, hiába beszélünk róla sokat a szakmában. Itt jelenik meg továbbá, hogy van-e valamilyen kifejezetten innovatív, eddig kevésbé alkalmazott/ismert módszer a feltöltésben. Előnyt jelent továbbá, ha az ötlet jól adaptálható más tantárgyakra, témakörökre is. Ez különösen fontos azoknál a nagyobb ívű projekteknél, ahol a teljes projekt megvalósítása más intézményben nem valószínű.

    Vannak-e már többszörösen díjazott pedagógusok, akik több évben is nyertek?

    Többen is, általában olyan pedagógusok, akiknek már sokan máshonnan is ismerhetik a nevüket a szakmában – továbbképzéseket tartanak, publikálnak, véleményvezérei a szakmai csoportoknak – ilyenek például (díjak számának sorrendjében): Dénesné Szak Andrea (7), Éder Márta (6), Tusorné Fekete Éva (5), Kiss Mónika (4) és Csikó Szilvia (4).

    Érdemes a keresőben kifejezetten a nevükre is rákeresni, ha tetszett valamelyik ötletük. Olyan pedagógusokról beszélünk, akiknek minden feltöltött ötlete rendkívül magas színvonalú, aki ismeri feltöltéseiket, tudja, nem véletlen, hogy ennyi díjat vihettek haza.

    Fotó: Tempus Közalapítvány

    Az eddigi tapasztalatok szerint mi a fő motiváció a jelentkezésre?

    Számomra például ezért olyan hálás ez a munka, mert akár adatbázisainkról, akár online kurzusainkról beszélünk, a motiváció a tudásmegosztás mögött egy közös cél: a magyar és európai oktatás fejlesztése. A pedagógustársadalom jelentős része mindenféle díj nélkül is örömmel oszt meg tudást, büszke a munkájára.

    A motiváció másik oldala céljainkkal is összhangban van: egyre többen ismerik fel, hogy amennyiben megfelelő segédanyagokkal és leírásokkal osztjuk meg egymással projektjeinket, óraterveinket, rengeteg időt spórolhatunk meg az órák, projektek tervezésénél. Egy két hetes tantárgyközi projekt megalkotása már nem kell, hogy két hónap előkészületet igényeljen, ha valaki már elkészítette az alapjait. És amint valaki felhasználja más módszertani ötletét, rögtön látja, mennyit profitálhatunk belőle és maga is nagyobb örömmel fog megosztani. Itt ki kell hangsúlyozzam, hogy ez akkor működik jól, ha a módszertani ötlet kellő alapossággal és elegendő segédanyaggal van feltöltve – ez is gyakran jelenti a határt a díjazott és nem díjazott ötletek közt.

    Mennyire volt hatással az elmúlt évek feltöltött ötleteire a digitális munkarend és a covid?

    Egyértelműen látható a hatása. A pedagógusok sokkal bátrabban nyúlnak új eszközökhöz és sokkal kevésbé félnek önálló feladatot adni a diákoknak. Nem meglepő valószínűleg, hogy megnőtt a felhasznált online eszközök száma és némileg visszaestek az olyan ötletek amelyek digitális táblát vagy más tantermi IKT eszközt helyeztek a középpontba. Kivételt képeznek a padlórobotok, amelyek továbbra is töretlen népszerűségnek örvendenek a fiatalabb korosztályokat tanítóknál.

    A leírások részletességén is látszik, hogy más közönségnek készülnek már az ötletek. Kevesebb (mondhatjuk, hogy szinte nem létezik) az „új belépő”, aki ne használna ma IKT eszközöket tanóráján, így már nem kell mindent az alapoktól elmagyarázni. Lehet építeni a pedagógusok megerősödött digitális kompetenciáira és gyakorlatára. Ugyanígy a diákok fejlődő digitális kompetenciájára és önálló munkájára is jobban lehet építeni.

    Mennyire lehet megújulni digitálisan, mennyire képesek még nektek, bírálóknak is újat mutatni a pályázók?

    Gyakoribb, hogy a témában, vagy a módszertani ötlet felépítésében van újdonság, mint, hogy teljesen új módszertant ismerjünk meg. Csak a Digitális Módszertárban 588 szakértői értékelésen jóváhagyott módszertani ötlet érhető el, ahol már szinte minden módszerre, eszközre és témakörre talál példát az ember.

    Belegondolva az elmúlt évek tapasztalataiba az a benyomásom, hogy a visszatérő többszörös feltöltő / többszörös díjazott pedagógusok azok, akik inkább képesek igazán új, egyedi ötleteket feltölteni, talán azért, mert Ők jobban ismerik már, hogy mi az, ami már elérhető, amit már valaki más elkészített. Ennek ellenére bízunk benne, hogy sikerül minden évben új pedagógusokat megszólítanunk a pályázattal és projektjeinkkel, valamint a következő években szeretnénk hangsúlyosabb kapcsolatot teremteni a tanárképzésben résztvevő és frissen végzett pedagógusokkal is. Meggyőződésünk, hogy ebben a közegben is rengeteg megosztásra érdemes innováció van.


    Az interjút készítette Tóth Éva főszerkesztő.

    Előző cikkKreatív zenehallgatás óvodásoknak (is)
    Következő cikkFelhőpárna