Motiváció – Ez a leggyakrabban használt és értelmezett szavak között szerepel a pedagógiában. Értelmezési tartománya széles, többoldalú. Fogalom-meghatározása hozza létre az oktatási stratégiát.
Nem csak az a kérdés tehát, hogy motiváljunk, hanem először azt kell tisztáznunk, mit is jelent a motiváció?
Értelmezzük úgy is, miszerint a tanítási folyamat eredményességének egyik fontos feltétele a tanuló együttműködése a pedagógussal.
Más vélemény szerint a motiváció az iskolai teljesítmény alapfeltétele. Ebben a megközelítésben a gyermekre helyeződik a hangsúly, az egyéni fejlődésre. Az utóbbi értelmezés inkább személyiség, mint pedagógiai környezet specifikus.
Vajon valóban a már sokszor leírt attitűdök motiválják a diákokat a tanulásra, a teljesítményre? Mennyire tudatos egy 13-14 éves diák saját motivációját illetően? Rendelkezik-e már olyan énképpel, ami láttatni engedi ezt a kérdést? Ennek eldöntésére kérdezzük meg magukat a diákokat!
Ezen kérdések alapján a jelen írás egy motivációs vizsgálat létrejöttének előtanulmányaként szolgál.
Fejlesztés, fejlődés
Mit és hová kell fejleszteni? Szakemberek egyetértenek abban, hogy a ma iskolapadban ülő gyermekek jövőbeli szakmái, munkahelye jórészt még nem is léteznek. A fejlesztésnek így még az irányát sem ismerjük. Ezen oldalról értelmezve ki kell mondanunk – még ha nehéz is -, hogy a tantárgyhelyzetű fejlesztés helyett a készségek fejlesztésére kell koncentrálnia az oktatásnak. Alapvetően tehát nem arra kell összpontosítania a pedagógiának, hogy az egyes tantárgyak felé motiválttá tegye a tanulókat, hanem arra, hogy használják ki a tantárgyi helyzetekben rejlő készség – és képességfejlesztést.
A motiváció skálája
A motiváció mindennapi pedagógiai értelmezése a következő skálán mozog.
- Motiválni a tanulót arra, hogy iskolába járjon, elhozza a felszerelését.
az iskolaelfogadás motivációs szintje
- Elfogadtatni a tanulóval, hogy a tantárgyak közvetítette tudás fontos az ő számára.
a tárgyak elfogadásának a szintje
- Elfogadtatni a tanulóval, hogy saját fejlődéséhez fontos a tananyag elsajátítása.
az elsajátítás motivációs szintje
- Bebizonyítani a tanulónak, hogy minden tantárgy az ő fejlődését szolgálja; nem lehet szélsőséges különbségeket tenni a tárgyak között (az egyikre szüksége van rövid vagy hosszú távú terveihez,a másokra nem).
a tantárgyi hierarchia elutasításának szintje
A motiváció tehát sokféle szinten értelmezhető. A mindennapi pedagógiában mégis elsősorban kétféleképpen értelmezik:
- A, A diák fogadja el a tantárgyi tematikát (s tegyük hozzá, hogy a szaktanár közvetítette tantárgyakat).
- B, A diák motivált legyen a tudás elsajátítására.
További kérdések megfogalmazása
Ezen elvek alapján a motiváció tanulmányozásában a következő kérdések megválaszolása is lényegesnek tűnik:
- mivel motiváljon a pedagógia, az intézmény és a pedagógus;
- a különféle iskolatípusok ugyanúgy motiváljanak-e; vagy vannak- e olyan motivációs alapelvek, amelyek miden iskolatípusban ugyanolyan hatóerővel bírnak;
- a motiváció lebontható-e tantárgyakra; a tananyag képes-e motiválni;
- a digitális kultúra milyen mértékben vegye át a hagyományos motivációs szerepeket, hogyan hasznosítható a digitális kultúra a mindennapi oktatási gyakorlatban?
Motiváció és kulturális háttér, szocializáció
A motivációval kapcsolatos problémafelvetések középpontjában egy digitálisan meghatározott, paradigmaváltáson átmenő, értékátalakuló környezetben nevelkedő gyermek áll, akit egy olyan oktatási környezetnek kell kevésbé stabilan körvonalazott képességek felé motiválnia, mely maga nehezebben és lassan változik.
A problémát az jelenti, hogy a gyerekek szocializációs környezete nagyon gyorsan változik, hiszen a világ is gyorsan változik. Az iskola egyre nehezebben tudja motiválni a szinte egyáltalán nem változó (sok esetben illogikusan mélyülő) tananyaggal és értékeléssel a gyermekek jelentékeny részét.
Vajon meghatározható-e az ilyen tekintetben motiválatlan gyermekek köre? Milyen szociális, kulturális tengelyen (s ez értelmezhető-e egyáltalán) helyezkednek el ezek a gyermekek? A szociokulturális környezet hatásait hogyan lehet beépíteni a pedagógiai motivációs környezetbe?
Felmérés, mikrokutatás
Mindezen alapvetések okán jelentős tanulságokkal járhat egy olyan motivációs vizsgálat megvalósítása, mely direkt formában a diákokat szólítja meg. Ezzel a témát aktualizálnánk, közvetlenül kapcsolnánk a tudáskerethez, számos ponton érintkezve a szociális összetevőkhöz (család, kortárscsoport, osztálykeret).
A vizsgálat legfontosabb tézise, hogy a motivált tanulás legfontosabb elemei között nem elsősorban az iskola kínálta tudás és a tananyag minősége vagy mennyisége határozható meg, hanem egyéb szociális jellemzők. A motiváció túlmutat az iskolai kereteken, lényeges intellektuális összetevőkkel rendelkezik.
A kutatás legfontosabb célja, hogy tudatosítsa a fejlesztőket a tananyag összetettségére. A pedagógusoknak iránymutatásokat adjon, vagy éppen ösztönözze őket diákjaik tananyaghoz, szaktárgyakhoz való viszonyának, személyes motivációik, tudatosságuk megértésére.
A szerző bemutatkozása:
“Oláh Tibor vagyok, magyar nyelv és irodalom szakos általános és középiskolai tanár (Budapesti Fazekas Gyakorló), alkalmazott nyelvész (Ph.D), mesterpedagógus, jelenleg kutató tanár.
Tanárként vallom, hogy a diákok ne csak tanulják a tananyagot, hanem értsék, alkalmazzák annak elemeit, építsék be különféle struktúrákba, ábrázolják; nyelvészként pedig hogy a nyelv kultúránk legfőbb alkotója, felhasználjuk azt a mindennapi élet számos területén, gondolataink kifejezője, érvényesülésünk eszköze. Tanóráimon fontosnak tartom a diákok véleményeinek előhívását, a szakmai vita többféle formáját, a nyelv mint eszköz valódi applikációját – tananyagon innen és túl. Magam is osztom Heather Wolpert-Gawron véleményét a vita oktatási alkalmazásáról, személyiségalkotó szerepéről.”
Korábbi cikkek a szerzőtől a Modern Iskola portálon:
